Tisztelt MSZOE! Tisztelt Keszei Sándor Úr!

A minap olvastam a 2017. szeptember 18-án publikált, a „Szülői értekezlet” magyar módra 2017-ben című írását, amely – nyilvánvalóan tévedésből vagy a rendszer működésének hiányos ismeretéből fakadóan – számos pontatlanságot tartalmaz.

Önnek abban teljesen igaza van, hogy a tanévkezdés a szülőkre igen nagy anyagi terheket ró. Meg kell vásárolniuk a tankönyveket, a taneszközöket, sőt még az első szülői értekezleten is pénzt kérnek tőlük. Szeretném az Ön és a közvélemény tudomására hozni az okokat, esetleges megoldási javaslatot is kínálok levelem végén. Szeretném, ha részleteiben látná, mi miért és hogyan történik egy közoktatási intézményben. 15 éven keresztül tanítottam, voltam osztályfőnök, az utóbbi öt évben pedig gimnáziumot vezettem, így meglehetősen nagy a rálátásom a témára.

„Szedik az osztálypénzt, kérik a befizetéseket a pedagógusok által alapított óvodai, iskolai alapítványokba.”

Az iskolai alapítványok alapítója általában az intézmény vezetője, a kuratórium tagjai általában szülők és pedagógusok. Ezek a szervezetek azért jönnek létre, hogy támogassák az iskolai munkát. Az én volt iskolám esetében az alapítvány például a fénymásolót üzemeltette (mivel az Orbán-kormány ezt nem fizette), az osztályok kirándulását támogatta, szociális és tanulmányi ösztöndíjpályázatokat hirdetett, finanszírozta a közösségi munkáért és a tanulmányi eredményekért járó díjakat stb.

Ezek az alapítványok döntően a szülők és az ott dolgozó pedagógusok adójának 1 %-ából működnek, valamint a tanév eleji szülői befizetésekből. Ez nagy teher a szülőnek, de nem lehet kötelező.

Összességében: az alapítvány az intézmények pedagógiai programjában szereplő előírásokat támogatják. Ha nem tennék, sok esetben nem volna fénymásoló, az ösztöndíjak híján romlana a lemorzsolódási statisztika, az óvoda vagy az iskola egy fárasztó sportverseny után képtelen volna díjazni a győzteseket. Mindennek az oka, hogy a Orbán-kormány ezt nem teszi meg, inkább stadionokra és lőterekre költ.

De jó volna, ha olyan kormánya volna az országnak, amely minden oktatási költséget finanszírozna!

„Szervezik a szülőket az iskolai eszközök karbantartására, takarításra, iskolabálok és más rendezvények szervezésére, sütemény üdítőital biztosítása. Ráadásul a szülőknek és a tanulóknak is meg kell venni a belépőjegyet.”

Megjegyzem, hogy szülőként szívesen segítek a gyermekeim közösségének, ha erre lehetőségem van: szekrényt szerelek, függönykarnist teszek fel. Ennek közösségépítő jelentősége is van. De nézzük csak az okokat:

A köznevelési intézmények pedagógiai programja tartalmaz olyan foglalkozásokat, ünnepségeket, amelyek gyermekeink szociális és kulturális fejlődésének fontos részei. Az Orbán-kormány többnyire nem támogatja ezeket a rendezvényeket, mint tudjuk: kisvasutat építenek helyette.  Ha nem biztosítana senki forrást ezekre, akkor nem lenne lehetőség arra, hogy termet béreljenek pl. az iskolák a szalagavató bálra (többek között ezért kell belépőt fizetni), a gyerekek étlen-szomjan küzdenék végig a rendezvényeket.

De jó volna, ha olyan kormánya volna az országnak, amely minden oktatási költséget finanszírozna!

„Az osztályterem »csinosítása«, virágok, függöny stb. megvétele is a szülők feladata. Elkezdődik a gyűjtés és befizetés már az óvodai, általános iskolai ballagásokra, a tablófényképre. Már a 9. évfolyamtól gyűjtenek érettségi előtt álló tanulók szüleitől (akár havi 10 ezer forintot is), a ballagási ruhára, az érettségi bankettre, a fényképes tablóra.”

Igen. Az Orbán-kormány nem ad keretet virágra, függönyre. Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink kopár falak között tanuljanak, mint egy börtöniskolában, akkor ez így rendben is volna. A ballagásokat, tablókat, banketteket nem a pedagógusok akarják. Ha magunkba nézünk, mindannyian tudjuk, hogy mi, szülők igenis megadjuk a módját, ha tehetjük, hogy gyermekünk addigi életének egyik legfontosabb állomása, és az arról készülő emlék (tabló) a legtökéletesebb legyen. Mindezek mellett az Orbán-kormány ezeket a költségeket sem állja, inkább sokszoros áron rendezi meg a vizes vébét.

De jó volna, ha olyan kormánya volna az országnak, amely minden oktatási költséget finanszírozna!

„Megkezdődik különórák, előkészítő tanfolyamok díjának befizetése. Újabban az iskolai sportkörért is fizetni kell. Kötelező a dologi kiadásokhoz való szülői hozzájárulás: kréta, másolópapír, takarító eszközök, WC papír költségeinek összeadása (ÁNTSZ ügy). stb. Sok helyen pénzt kérnek az »ellenőrző könyvért« is. Az első szülői értekezleten történik tanítási időben szervezett – ingyenes – tanulmányi kirándulás, erdei iskola, színház és múzeumlátogatás költségeinek megszavazása.”

Az iskola/óvoda által szervezett különórák, tanfolyamok sportkörök ingyenesek, ha azokat az iskola pedagógusai tartják. Sok szülő él azzal a lehetőséggel, hogy külső szervezésű előkészítőkre, sportkörökre, magánórákra járatja a gyermekét. Javaslom, ha mégis ennek az ellenkezőjét tapasztalja, forduljon panasszal a Orbán-kormányhoz. A dologi kiadásokhoz nem lehet kötelező a szülői hozzájárulás, bár nagyban megkönnyítené a köznevelési intézmény életét. Nyilván az alapítványi hozzájárulásra gondol, amelyről fentebb már írtam. Jelzem, hogy a hiányzó WC-papír pótlása nem az ÁNTSZ, hanem az Orbán-kormány utasítására az állami fenntartó feladata – volna. Az ellenőrző könyvekért sehol sem szedhetnek pénzt.

2013-ban, amikor a nevelőtestületeknek a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) elvárásainak megfelelően felül kellett bírálniuk és átfogalmazniuk a saját pedagógiai programjukat, a tanulmányi kirándulásokat, erdei iskolákat, színház- és múzeumlátogatásokat ki kellett venniük a dokumentumból, vagy bele kellett a rendezvények mellé írni: „amennyiben a felmerülő költségeket a szülő vállalja”. Ennyit az ingyenes oktatásról. Az Orbán-kormány ki akarta szipókázni az oktatásból a pénzt. Ez az ostor is a szülőkön csattan.

De jó volna, ha olyan kormánya volna az országnak, amely minden oktatási költséget finanszírozna!

Az Alaptörvény XI. cikkének kiemelése igen fontos az érvei alátámasztásában. Engedje meg, hogy az Ön kiemelései sárga kiemelései mellé én odategyem a saját zöld kiemeléseimet:

Sajnos a törvények nem követik az Alaptörvény szövegét. A törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatás kimerül az ócskábbnál ócskább tankönyvek 12.000 (vagy bizonyos évfolyamokon) 15.000 forintnyi összegig való ingyenességében, illetve a kifogásolható minőségű menzaebédben egy bizonyos tanulói kör számára.

(A tankönyvcsomagokról: avítt ismereteket tartalmazó, XX. századi oktatási eszközök. Az iskolák a fent jelzett összegig rendelhetnek csak tankönyveket egy-egy tanuló számára. Egy közepes minőségű nyelvkönyv átlagára 5.000 Ft. A tanuló/szülő választhat: nyelvet tanul vagy matematikát, mert minden nem fér bele a 12.000 Ft-ba.)

A fentiek alapján úgy gondolom, hogy az írása pontatlanságaival, csúsztatásaival alkalmas a közvélemény megtévesztésére és a pedagógustársadalom elleni hangulatkeltésre, mindamellett, hogy elkeserítőnek tartom, hogy az „ingyenes oktatás” mennyi pénzébe kerül a szülőknek.

Én egy olyan Polgári Világban hiszek, amelyben az oktatás költségeit teljes mértékben az állam állja úgy, hogy arra a GDP 10-12%-át fordítja. Az iskolai autonómiának köszönhetően a szükséges forrásokat az intézmény vezetője kapja meg, ő felel a tantermek felszerelésétől az ingyenes kirándulásokon keresztül az ingyenes, egészséges és finom menza megszervezésén át az összes iskolai rendezvény lebonyolításáig mindenért. A szülőknek pedig minden évben 0, azaz Nulla forintjába kerül a tanévkezdés, hiszen még a tornacipőt sem kell megvásárolniuk, minden oktatási eszközt (köztük a legkorszerűbb infokommunikációs eszközöket is) térítésmentesen biztosítja a családok számára. Ez a valódi ingyenes oktatás!

Meg kell adnunk a tiszteletet a gyermekeinknek, hiszen ők jelentik a nemzet jövőjét. Hiszek abban, hogy egy Európa-híres oktatással versenyképesebbé lehet tenni Magyarországot, ezáltal a polgárság létszámarányát a jelenlegi 1/3-ról 2/3-ra tudjuk emelni.

Ehhez kérem az Ön és a szervezete támogatását.

Tisztelettel:

Pukli István
a Polgári Világ Pártja
oktatásért felelős alelnöke

A Polgári Világ Pártja 2017. augusztus 14-én országos népszavazást kezdeményezett az euró bevezetése érdekében. Egészen pontosan azért, hogy Magyarország haladéktalanul lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM II rendszerbe. Ezzel párhuzamosan 2017. augusztus 16-án egy kiáltványt is kiadtunk, Hitvallás Európa mellett címmel. A Hitvallással társadalmi mozgalmat indítottunk útjára, amelyhez továbbra is bárki csatlakozhat (http://polgarivilag.hu/eurobevezetes/)!

Az alábbiakban Mellár Tamás (közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 1998 és 2003 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, 2006 és 2007 között pécsi önkormányzati képviselő) gondolatait közöljük:

Ma már jól látható, hogy a kétsebességes Európai Unió belső köréhez az eurózóna tagországai fognak tartozni. A saját nemzeti valutához ragaszkodó országok a külső körre fognak szorulni. A szomszédos országok (Csehország, Románia, Bulgária) ezt már észrevették, és lépéseket tesznek a mielőbbi bevezetésre. „Aki kimarad, az lemarad.” A magyar gazdaság mai állapota lehetővé teszi az eurózónához való gyors csatlakozást. A közös valuta használatának hátrányai – az én megítélésem szerint – jóval kisebbek, mint az alkalmazásából származó előnyök.

A Polgári Világ Pártja 2017. augusztus 14-én országos népszavazást kezdeményezett az euró bevezetése érdekében. Egészen pontosan azért, hogy Magyarország haladéktalanul lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM II rendszerbe. Ezzel párhuzamosan 2017. augusztus 16-án egy kiáltványt is kiadtunk, Hitvallás Európa mellett címmel. A Hitvallással társadalmi mozgalmat indítottunk útjára, amelyhez továbbra is bárki csatlakozhat (http://polgarivilag.hu/eurobevezetes/)!

Az alábbiakban Kaltenbach Jenő (jogtudós, egyetemi oktató, az állam- és jogtudományok kandidátusa. 1995 és 2007 között a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, majd 2008 és 2010 között a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, majd 2014-ig a Fővárosi Közgyűlés képviselője) gondolatait közöljük:

Az euró bevezetése egyebek mellett arra lenne garancia, hogy az ország a mag-Európához tartozzon, amely csökkentené az esélyét az Orbán-féle kalandorok kiszámíthatatlan akcióinak. Magyarországnak elemi szüksége lenne arra, hogy a Nyugat és Kelet közötti évszázados bolyongás után végre lehorganyozzon a nyugati parton. Nem akarom idealizálni a Nyugatot, de a keleti despoták uralta világgal egybevetve, aligha kétséges, hogy melyik modell szolgálja jobban mindannyiunk érdekeit. Nem szabad hagynunk, hogy saját oligarcháink önzése érvényesüljön mindannyiunk kárára. Felelősek vagyunk azért, hogy mit hagyunk gyermekeinkre, unokáinkra.

A Polgári Világ Pártja 2017. augusztus 14-én országos népszavazást kezdeményezett az euró bevezetése érdekében. Egészen pontosan azért, hogy Magyarország haladéktalanul lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM II rendszerbe. Ezzel párhuzamosan 2017. augusztus 16-án egy kiáltványt is kiadtunk, Hitvallás Európa mellett címmel. A Hitvallással társadalmi mozgalmat indítottunk útjára, amelyhez továbbra is bárki csatlakozhat (http://polgarivilag.hu/eurobevezetes/)!

Az alábbiakban Vámos Miklós (író, forgatókönyvíró, dramaturg, kiadóigazgató, műsorvezető. 35 kötete jelent meg, írt regényeket, színműveket, novellákat, filmforgatókönyveket is. Legismertebb regényei: Zenga zének, A New York–Budapest metró, Anya csak egy van, Apák könyve) gondolatait közöljük:

Ha van olyan magyar állampolgár, aki igazán szeretné, hogy Európához tartozzunk és euróval fizethessünk, az én vagyok. A szocializmus vattaszagú éveiben mindig tartottam a pénztárcámban egy ötdollárost, hogy el ne veszítsem a kontaktust a „Nyugattal.” Újabban öteuróst tartok ott ugyanezért. Az európai valuta gazdasági előnyeit nem sorolom, ezt megteszik a szakértők. Boldog volnék, ha legalább ebben az egy ügyben egyetértenének a nagykorú magyarok.

A Polgári Világ Pártja 2017. augusztus 14-én országos népszavazást kezdeményezett az euró bevezetése érdekében. Egészen pontosan azért, hogy Magyarország haladéktalanul lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM II rendszerbe. Ezzel párhuzamosan 2017. augusztus 16-án egy kiáltványt is kiadtunk, Hitvallás Európa mellett címmel. A Hitvallással társadalmi mozgalmat indítottunk útjára, amelyhez továbbra is bárki csatlakozhat (http://polgarivilag.hu/eurobevezetes/)!

Az alábbiakban Surányi György (közgazdász, a közgazdaságtudományok kandidátusa, egyetemi tanár, a rendszerváltás után a Magyar Nemzeti Bank elnöke 1990 és 1991 között, majd később még egyszer, 1995 és 2001 között. Orbán Viktor miniszterelnök korábbi tanácsadója) gondolatait közöljük:

A kezdetektől mostanáig nem támogattam az erőltetett ütemű csatlakozást az Európai Monetáris Unióhoz (az EMU-hoz). Nem azért, mert ellenezném a monetáris politika önállóságának feladását. Ez a szuverenitás egy, az EU-ba mélyen integrálódott nyitott, kis, liberalizált gazdaságban mindenképpen korlátozott. Azért nem siettettem a korai csatlakozást, mert a monetáris unióval kapcsolatban ma sincsenek illúzióim. A működését meghatározó egyezmények sok – szinte feloldhatatlan – szakmai ellentmondást tartalmaznak, különösen az újonnan csatlakozó, kevésbé fejlett országok számára. Az euróválság pedig még láthatóbbá tette, hogy a monetáris uniótól várt kedvező hatások csupán korlátozottan bontakozhatnak ki annak megreformálása, illetve bank-, fiskális-, és politikai unió nélkül. (Többek között azért, mert ezek nélkül még fontosabb feltétel lenne a munkaerőpiac nagyfokú mobilitása, különösen jelentős reálbér különbségek esetén. Ez azonban Európában a nyelvi és szociális dömpingtől való félelem miatt csak korlátozottan valósulhat meg.) Ezen felül nem hiszek abban sem, hogy a monetáris uniós tagság jelentette külső nyomás megvédené az országot a felelőtlen nemzeti gazdaságpolitikától. És abban sem hiszek, hogy a tagság önmagában számottevően javítaná egy ország gazdasági teljesítményét. Mégis: a mai napig meglévő szakmai fenntartásaim ellenére, indokolt az ERM II-be lépéssel a Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítése, majd belátható időn belül a belépés. Az Európai Uniót a pénzügyi/gazdasági/euróválság önmagában is – de a menekültválság, a Brexit, valamint Donald Trump megválasztása még inkább – új, magasabb szintű együttműködés felé tolja. Az új Európai Unióban a később csatlakozott, kevésbé fejlett országok a monetáris unión kívül könnyen a periférián, esetleg de facto az unión kívül találhatják magukat. Ez beláthatatlanul kedvezőtlen perspektívát jelentene a számunkra.

Ehhez képest a monetáris unióhoz való csatlakozás kockázatai lényegesen kisebbek. Ezért a monetáris unió melletti nyílt elköteleződésem annak a kinyilvánítása, hogy Magyarország az uniós integráció elmélyítésében, annak belső körében és sikerében feltétlenül érdekelt. Az euró későbbi bevezetése érdekében a csatlakozás megfontolt előkészítése, az előszobába (az ERM II-be) történő belépés megnyithatja az utat az EU-integráció első vagy belső köre felé. De a monetáris unió tagjaként az asztalnál ülve nemcsak rálátásunk nyílik annak reformjára, de azt némileg formálhatnánk is.

 Újabb hat köztiszteletben álló és feddhetetlen véleményformáló támogatja az euró bevezetéséért indított népszavazási kezdeményezésünket: Béndek Péter, konzervatív politikai filozófus; Kaltenbach Jenő, jogtudós, volt országgyűlési biztos; Mellár Tamás, közgazdász, volt KSH elnök; Raskó György, agrárközgazdász, volt fölművelésügyi államtitkár; Solymosi Frigyes, kémikus, a Professzorok Batthyány Körének alapítója és Vámos Miklós, író. A Hitvallás Európa mellett című kiáltvány aláírói hitet tesznek amellett, hogy Magyarország számára sorsfordító jelentőségű az euró bevezetésével a mag-Európához való tartozás deklarálása.

A Polgári Világ Pártja 2017. augusztus 14-én országos népszavazást kezdeményezett az euró bevezetése érdekében. Egészen pontosan azért, hogy Magyarország haladéktalanul lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM II rendszerbe. Ezzel párhuzamosan 2017. augusztus 16-án egy kiáltványt is kiadtunk, Hitvallás Európa mellett címmel. A Hitvallással társadalmi mozgalmat indítottunk útjára, amelyhez továbbra is bárki csatlakozhat!

Ennek célja, hogy megragadjuk az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjünk a még szorosabban egységesülő európai családunkhoz, az Európai Unióhoz.

2004-ben azért léptünk be az Unióba – szinte közfelkiáltással –, hogy a fejlett, erős és Európa békéjét 72 éve őrző szövetség részeként hazánk felvirágozzon. Ezzel beteljesítettük Szent István ezer esztendős álmát. Egyben egy értékrendhez is csatlakoztunk, amelyben egyként ott van a reformáció, a felvilágosodás és az európai demokráciák öröksége.

Ez az európai elköteleződés azonban a csatlakozás óta egyre nagyobb veszélybe került. A balliberális oldal kormányzása alatt eladósította az országot, az illiberális jobboldal pedig soha nem látott mértékben távolított el bennünket az európai értékektől. Mindez ellentétes Magyarország érdekeivel!

Sorsdöntő jelentőségű az európai fősodorhoz való visszatérésünk. Ennek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma. E véleményünket több közéleti gondolkodó osztja, akik nevüket adják az euró bevezetése érdekében indított kezdeményezésünkhöz. A támogatók, akikhez magánszemélyek és szervezetek csatlakozását is várjuk (http://polgarivilag.hu/eurobevezetes/):

1. Béndek Péter, konzervatív politikai filozófus. Korábban az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Rendszeresen publikál politikai-filozófiai, politikaelméleti témakörökben, ő az 1000 leütés (később 1000 A Mi Hazánk) c. politikai blog szerzője, valamint több cikluson keresztül volt a Polgári Konzervatív Párt elnöke.
2. Kaltenbach Jenő, jogtudós, egyetemi oktató, az állam- és jogtudományok kandidátusa. 1995 és 2007 között a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, majd 2008 és 2010 között a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, majd 2014-ig a Fővárosi Közgyűlés képviselője.
3. Mellár Tamás, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 1998 és 2003 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, 2006 és 2007 között pécsi önkormányzati képviselő.
4. Raskó György, agrárközgazdász, 1990-től a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs főosztályvezetője, 1991-től közigazgatási államtitkár. 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselő. Jelenleg agrárvállalkozásait vezeti.
5. Solymosi Frigyes, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Professzorok Batthyány Körének alapítója, a Nemzeti Kör tagja, az első Fidesz-kormány idején Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója.
6. Vámos Miklós, író, forgatókönyvíró, dramaturg, kiadóigazgató, műsorvezető. 35 kötete jelent meg, írt regényeket, színműveket, novellákat, filmforgatókönyveket is. Legismertebb regényei: Zenga zének, A New York–Budapest metró, Anya csak egy van, Apák könyve.

Az euró bevezetésének további támogatói közül néhányan – aláírásuk mellett – pár soros üzenettel támasztották alá döntésüket, amely az alább közölt Hitvallás mellékleteként olvasható.

Budapest, 2017. szeptember 11.

Polgári Világ Pártja

Hitvallás Európa mellett

Magyarország ismét válaszút előtt áll. Végérvényesen hitet teszünk Európa mellett, vagy bele kell törődnünk abba, hogy a világ elmegy mellettünk.

A populizmus és a Brexit után az euróövezetbe tartozó országok előremenekülnek, és létrehozzák a mag-Európát. A hezitálók, fanyalgók hoppon maradnak. Ha most nem tartunk Európával, menthetetlenül leszakadunk. Pár év múlva már nem lesz esélyünk ezt a tévedésünket helyrehozni. Magára maradt páriaként elbukunk az új technológiák keltette versenyben. Ha nem fogadjuk el az európai szabályokat, behozhatatlan lesz a lemaradásunk.

Ennek az uniós szabályrendszernek a szimbóluma és a neve: euró.

Magyarország számára az euró a jólét garanciája. Horgony, amely a Kelet és a Nyugat közt sodródó kompországot végleg a nyugati parthoz köti.  Az euróövezetbe való belépés a kereszténység felvételéhez és az államalapításhoz hasonló nemzeti sorsforduló. Magyarország számára az euró bevezetése nem egyszerű pénzcsere, hanem az európai szabályok elfogadása. Olyan katekizmus, amely irányt mutat az országnak a jólét és a demokrácia elérésére.

Össznemzeti ügy.

A vallásunk, a művészetünk de még a vágyaink és a jó életről vallott ideáink is mindig nyugatiak voltak. Az euró hozzásegít bennünket ahhoz, hogy visszaszerezzük az elvesztett álmainkat. Miként 2004-ben az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkor, az ország túlnyomó többsége ma is Európa-párti. Aki e többséggel szemben elveti az eurót, az szembemegy Európával. Szembemegy Szent Istvánnal és a magyarok 1000 éves vágyával, az Európához tartozással.

Legyen az euró bevezetése az európai Magyarország közös platformja, ezzel pedig társadalmi megbékélési terápia is! 

Keresztény Zoltán
Elnök, Polgári Világ Pártja

Béndek Péter:

Magyarország vezető gondolkodói és perspektivikus programmal rendelkező politikai vezetői a történelmünk során kivétel nélkül nyugatosak voltak, hazánk Nyugathoz tartozásában látták népünk hosszútávú boldogulásának zálogát. Most, hogy több tízéves küszködés árán a magyar nép létrehozta azokat a feltételeket, amelyek alkalmassá tesznek minket az euróövezethez való fokozatos csatlakozásra, az ő verejtékük és lemondásuk megcsúfolása lenne, ha nem élnénk a lehetőséggel, hogy a Nyugathoz tartozásunkat végre megpecsételjük. A magyar kormánynak történelmi felelőssége az euróhoz való csatlakozási szándékának bejelentése, amellyel egyszersmind ösztönözné az országot a versenyképesség további javítására. Ez az egyetlen módja annak, hogy a világban zajló gazdasági és technológiai változásoknak ne az elszenvedői, hanem teremtői és kedvezményezettjei között legyünk az előttünk álló évtizedekben. A Polgári Világ Pártja felhívása az ország jövőjét szolgálja, amelyet így örömmel támogatok.

Kaltenbach Jenő:

Az euró bevezetése egyebek mellett arra lenne garancia, hogy az ország a mag-Európához tartozzon, amely csökkentené az esélyét az Orbán-féle kalandorok kiszámíthatatlan akcióinak. Magyarországnak elemi szüksége lenne arra, hogy a Nyugat és Kelet közötti évszázados bolyongás után végre lehorganyozzon a nyugati parton. Nem akarom idealizálni a Nyugatot, de a keleti despoták uralta világgal egybevetve, aligha kétséges, hogy melyik modell szolgálja jobban mindannyiunk érdekeit. Nem szabad hagynunk, hogy saját oligarcháink önzése érvényesüljön mindannyiunk kárára. Felelősek vagyunk azért, hogy mit hagyunk gyermekeinkre, unokáinkra.

Mellár Tamás:

Ma már jól látható, hogy a kétsebességes Európai Unió belső köréhez az eurózóna tagországai fognak tartozni. A saját nemzeti valutához ragaszkodó országok a külső körre fognak szorulni. A szomszédos országok (Csehország, Románia, Bulgária ) ezt már észrevették, és lépéseket tesznek a mielőbbi bevezetésre. „Aki kimarad, az lemarad.” A magyar gazdaság mai állapota lehetővé teszi az eurózónához való gyors csatlakozást. A közös valuta használatának hátrányai – az én megítélésem szerint – jóval kisebbek, mint az alkalmazásából származó előnyök.

Vámos Miklós:

Ha van olyan magyar állampolgár, aki igazán szeretné, hogy Európához tartozzunk és euróval fizethessünk, az én vagyok. A szocializmus vattaszagú éveiben mindig tartottam a pénztárcámban egy ötdollárost, hogy el ne veszítsem a kontaktust a „Nyugattal.” Újabban öteuróst tartok ott ugyanezért. Az európai valuta gazdasági előnyeit nem sorolom, ezt megteszik a szakértők. Boldog volnék, ha legalább ebben az egy ügyben egyetértenének a nagykorú magyarok.

A Polgári Világ Pártja 2017. augusztus 14-én országos népszavazást kezdeményezett az euró bevezetése érdekében. Egészen pontosan azért, hogy Magyarország haladéktalanul lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM II rendszerbe. Ezzel párhuzamosan 2017. augusztus 16-án egy kiáltványt is kiadtunk, Hitvallás Európa mellett címmel. A Hitvallással társadalmi mozgalmat indítottunk útjára, amelyhez továbbra is bárki csatlakozhat (http://polgarivilag.hu/eurobevezetes/)!

Az alábbiakban Mizsei Kálmán (közgazdász, 2001 és 2006 között az ENSZ főtitkár-helyettese, később az Európai Unió moldovai különmegbízottja, majd 2014–15-ben az EU ukrajnai reformmissziójának vezetője gondolatait közöljük:

1989-ben óriási esélyt kaptunk arra, hogy a magyar nép – csatlakozva Nyugat-Európához – a világ élvonalába kerüljön, amely ezeréves történetünkben csak elvétve adatott meg. Ezt az esélyt politikai „elitjeink” egyre inkább elherdálták, a jelenlegi kurzus hatására pedig már az Európai Unióhoz tartozásunk is veszélybe került – amely geopolitikai értelemben is a nemzetkatasztrófával lenne egyenértékű, magunkra maradnánk. Mára útelágazáshoz érkezett Magyarország. Most már csak polgáraink tudatos politikai választásával őrizhetjük meg a korábban ölünkbe hullott esélyt gyermekeink, unokáink számára. A formálódó mag-Európa egyik kritériuma a közös európai valuta tudatos választása. Az ehhez való tartozás egyszerre gazdasági érdekünk és létfontosságú politikai választásunk. 2020 után ehhez valószínűleg konkrét pénzügyi előnyök is fognak tartozni.
A közös valuta sok gyermekbetegséggel, szabályozási hiányossággal küszködik. Azonban a vészharang kongatása az euróval szemben nem indokolt: a nehézségek legyőzhetők, és egyre inkább kidomborodnak azok az óriási távlati előnyök, amelyek a világ legnagyobb piacához, egyben legmasszívabb demokratikus értékközösségéhez való tartozásból keletkeznek. Európa újra egy emberibb világ élharcosává vált. A magyar nemzet sorskérdése, hogy most már saját erőfeszítésünk révén a mag-Európához tartozzunk. Ehhez a legfontosabb aktuális lépés az euróhoz való csatlakozás szándékának bejelentése, a sikeres csatlakozáshoz elengedhetetlen gazdaságpolitikai előfeltételek haladéktalan megteremtése, ahogy ez többek között a saját valutáját nagy sikerrel az euróra cserélő Szlovákia esetében történt. Higgyünk abban, és mutassuk meg, hogy az eddiginél többre vagyunk képesek, de többet is érdemlünk mi, magyar társadalom!

A Polgári Világ Pártja 2017. augusztus 14-én országos népszavazást kezdeményezett az euró bevezetése érdekében. Egészen pontosan azért, hogy Magyarország haladéktalanul lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM II rendszerbe. Ezzel párhuzamosan 2017. augusztus 16-án egy kiáltványt is kiadtunk, Hitvallás Európa mellett címmel. A Hitvallással társadalmi mozgalmat indítottunk útjára, amelyhez továbbra is bárki csatlakozhat (http://polgarivilag.hu/eurobevezetes/)!

Az alábbiakban Kolosi Tamás (szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke; a társadalmi rétegződés és a társadalmi egyenlőtlenségek elismert hazai és nemzetközi szaktekintélye; 1989–90-ben Németh Miklós, 1998 és 2002 között pedig Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója) gondolatait közöljük:

Az euró bevezetése a legerőteljesebb szimbóluma Magyarország európai elkötelezettségének. Nagyon fontos, hogy ezzel is jelezzük: az európai integráció magországai közé kívánunk tartozni. Lényeges szempont az is, hogy szűkítsük a hazai monetáris politika mozgásterét, s különösen, hogy a monetáris eszközöket kivegyük a választás- és kampányorientált politika kezéből. Nem vitatható: kedvezőbb lenne, ha a gazdasági felzárkózás magasabb szintjén csatlakoznánk az európai fizetőeszközhöz. Sajnos, azonban ennek feltételrendszerét a korábbi és a jelenlegi kormány sem teremtette meg. Van remény, hogy az euró bevezetése felgyorsítja a felzárkózási folyamatot, az viszont biztos, hogy a további késlekedés csak növeli lemaradásunkat.

A Polgári Világ Pártja 2017. augusztus 14-én országos népszavazást kezdeményezett az euró bevezetése érdekében. Egészen pontosan azért, hogy Magyarország haladéktalanul lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM II rendszerbe. Ezzel párhuzamosan 2017. augusztus 16-án egy kiáltványt is kiadtunk, Hitvallás Európa mellett címmel. A Hitvallással társadalmi mozgalmat indítottunk útjára, amelyhez továbbra is bárki csatlakozhat (http://polgarivilag.hu/eurobevezetes/)!

Az alábbiakban Jeszenszky Géza (történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata; 1990 és 1994 között az Antall-kormány külügyminisztere; később az Orbán-kormányok alatt először 1998 és 2002 között Magyarország washingtoni, majd 2011 és 2014 között norvégiai és izlandi nagykövete) gondolatait közöljük:

A 2003. április 12-én tartott népszavazáson a szavazók 83 %-a támogatta hazánk csatlakozását az Európai Unióhoz. A csatlakozási szerződések előírják a közös valuta, az euró bevezetését – amint annak pénzügyi előfeltételeit az adott ország teljesíti. Ez a gazdaságilag indokolt feltétel viszont lehetővé teszi a vállalt kötelezettség elodázását – akár az ítélet napjáig.

Jelenleg a 28 tagállam döntő többsége, 19 ország, köztük Szlovénia, Szlovákia és a három balti köztársaság használja a közös pénzt. Lakosságuk látható módon nem bánta meg nemzeti valutája elveszítését. Számomra meggyőzőbbek az érvek – hogy gazdaságunk erősödne, jobban fejlődne, ha mi is az eurót használnánk –, mint az ellenérvek. Még fontosabbnak tartom azt a pénzügyi fegyelmet, amely bevezetésének az előfeltétele. Szememben a legfontosabb azonban az, hogy minden tekintetben legyünk része az európai demokráciák rendszerének. Saját és mások nehézségeit megoldani, a hibákat kijavítani csak belülről, közösen lehet. 1994. április 1-jén hazánk nevében én nyújtottam be felvételi kérelmünket az Európai Unióba. Azóta is meggyőződésem, hogy az EU és annak közös pénze a jó választás a magyarok számára is.