Tisztelt MSZOE! Tisztelt Keszei Sándor Úr!
A minap olvastam a 2017. szeptember 18-án publikált, a „Szülői értekezlet” magyar módra 2017-ben című írását, amely – nyilvánvalóan tévedésből vagy a rendszer működésének hiányos ismeretéből fakadóan – számos pontatlanságot tartalmaz.
Önnek abban teljesen igaza van, hogy a tanévkezdés a szülőkre igen nagy anyagi terheket ró. Meg kell vásárolniuk a tankönyveket, a taneszközöket, sőt még az első szülői értekezleten is pénzt kérnek tőlük. Szeretném az Ön és a közvélemény tudomására hozni az okokat, esetleges megoldási javaslatot is kínálok levelem végén. Szeretném, ha részleteiben látná, mi miért és hogyan történik egy közoktatási intézményben. 15 éven keresztül tanítottam, voltam osztályfőnök, az utóbbi öt évben pedig gimnáziumot vezettem, így meglehetősen nagy a rálátásom a témára.
„Szedik az osztálypénzt, kérik a befizetéseket a pedagógusok által alapított óvodai, iskolai alapítványokba.”
Az iskolai alapítványok alapítója általában az intézmény vezetője, a kuratórium tagjai általában szülők és pedagógusok. Ezek a szervezetek azért jönnek létre, hogy támogassák az iskolai munkát. Az én volt iskolám esetében az alapítvány például a fénymásolót üzemeltette (mivel az Orbán-kormány ezt nem fizette), az osztályok kirándulását támogatta, szociális és tanulmányi ösztöndíjpályázatokat hirdetett, finanszírozta a közösségi munkáért és a tanulmányi eredményekért járó díjakat stb.
Ezek az alapítványok döntően a szülők és az ott dolgozó pedagógusok adójának 1 %-ából működnek, valamint a tanév eleji szülői befizetésekből. Ez nagy teher a szülőnek, de nem lehet kötelező.
Összességében: az alapítvány az intézmények pedagógiai programjában szereplő előírásokat támogatják. Ha nem tennék, sok esetben nem volna fénymásoló, az ösztöndíjak híján romlana a lemorzsolódási statisztika, az óvoda vagy az iskola egy fárasztó sportverseny után képtelen volna díjazni a győzteseket. Mindennek az oka, hogy a Orbán-kormány ezt nem teszi meg, inkább stadionokra és lőterekre költ.
De jó volna, ha olyan kormánya volna az országnak, amely minden oktatási költséget finanszírozna!
„Szervezik a szülőket az iskolai eszközök karbantartására, takarításra, iskolabálok és más rendezvények szervezésére, sütemény üdítőital biztosítása. Ráadásul a szülőknek és a tanulóknak is meg kell venni a belépőjegyet.”
Megjegyzem, hogy szülőként szívesen segítek a gyermekeim közösségének, ha erre lehetőségem van: szekrényt szerelek, függönykarnist teszek fel. Ennek közösségépítő jelentősége is van. De nézzük csak az okokat:
A köznevelési intézmények pedagógiai programja tartalmaz olyan foglalkozásokat, ünnepségeket, amelyek gyermekeink szociális és kulturális fejlődésének fontos részei. Az Orbán-kormány többnyire nem támogatja ezeket a rendezvényeket, mint tudjuk: kisvasutat építenek helyette. Ha nem biztosítana senki forrást ezekre, akkor nem lenne lehetőség arra, hogy termet béreljenek pl. az iskolák a szalagavató bálra (többek között ezért kell belépőt fizetni), a gyerekek étlen-szomjan küzdenék végig a rendezvényeket.
De jó volna, ha olyan kormánya volna az országnak, amely minden oktatási költséget finanszírozna!
„Az osztályterem »csinosítása«, virágok, függöny stb. megvétele is a szülők feladata. Elkezdődik a gyűjtés és befizetés már az óvodai, általános iskolai ballagásokra, a tablófényképre. Már a 9. évfolyamtól gyűjtenek érettségi előtt álló tanulók szüleitől (akár havi 10 ezer forintot is), a ballagási ruhára, az érettségi bankettre, a fényképes tablóra.”
Igen. Az Orbán-kormány nem ad keretet virágra, függönyre. Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink kopár falak között tanuljanak, mint egy börtöniskolában, akkor ez így rendben is volna. A ballagásokat, tablókat, banketteket nem a pedagógusok akarják. Ha magunkba nézünk, mindannyian tudjuk, hogy mi, szülők igenis megadjuk a módját, ha tehetjük, hogy gyermekünk addigi életének egyik legfontosabb állomása, és az arról készülő emlék (tabló) a legtökéletesebb legyen. Mindezek mellett az Orbán-kormány ezeket a költségeket sem állja, inkább sokszoros áron rendezi meg a vizes vébét.
De jó volna, ha olyan kormánya volna az országnak, amely minden oktatási költséget finanszírozna!
„Megkezdődik különórák, előkészítő tanfolyamok díjának befizetése. Újabban az iskolai sportkörért is fizetni kell. Kötelező a dologi kiadásokhoz való szülői hozzájárulás: kréta, másolópapír, takarító eszközök, WC papír költségeinek összeadása (ÁNTSZ ügy). stb. Sok helyen pénzt kérnek az »ellenőrző könyvért« is. Az első szülői értekezleten történik tanítási időben szervezett – ingyenes – tanulmányi kirándulás, erdei iskola, színház és múzeumlátogatás költségeinek megszavazása.”
Az iskola/óvoda által szervezett különórák, tanfolyamok sportkörök ingyenesek, ha azokat az iskola pedagógusai tartják. Sok szülő él azzal a lehetőséggel, hogy külső szervezésű előkészítőkre, sportkörökre, magánórákra járatja a gyermekét. Javaslom, ha mégis ennek az ellenkezőjét tapasztalja, forduljon panasszal a Orbán-kormányhoz. A dologi kiadásokhoz nem lehet kötelező a szülői hozzájárulás, bár nagyban megkönnyítené a köznevelési intézmény életét. Nyilván az alapítványi hozzájárulásra gondol, amelyről fentebb már írtam. Jelzem, hogy a hiányzó WC-papír pótlása nem az ÁNTSZ, hanem az Orbán-kormány utasítására az állami fenntartó feladata – volna. Az ellenőrző könyvekért sehol sem szedhetnek pénzt.
2013-ban, amikor a nevelőtestületeknek a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) elvárásainak megfelelően felül kellett bírálniuk és átfogalmazniuk a saját pedagógiai programjukat, a tanulmányi kirándulásokat, erdei iskolákat, színház- és múzeumlátogatásokat ki kellett venniük a dokumentumból, vagy bele kellett a rendezvények mellé írni: „amennyiben a felmerülő költségeket a szülő vállalja”. Ennyit az ingyenes oktatásról. Az Orbán-kormány ki akarta szipókázni az oktatásból a pénzt. Ez az ostor is a szülőkön csattan.
De jó volna, ha olyan kormánya volna az országnak, amely minden oktatási költséget finanszírozna!
Az Alaptörvény XI. cikkének kiemelése igen fontos az érvei alátámasztásában. Engedje meg, hogy az Ön kiemelései sárga kiemelései mellé én odategyem a saját zöld kiemeléseimet:
Sajnos a törvények nem követik az Alaptörvény szövegét. A törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatás kimerül az ócskábbnál ócskább tankönyvek 12.000 (vagy bizonyos évfolyamokon) 15.000 forintnyi összegig való ingyenességében, illetve a kifogásolható minőségű menzaebédben egy bizonyos tanulói kör számára.
(A tankönyvcsomagokról: avítt ismereteket tartalmazó, XX. századi oktatási eszközök. Az iskolák a fent jelzett összegig rendelhetnek csak tankönyveket egy-egy tanuló számára. Egy közepes minőségű nyelvkönyv átlagára 5.000 Ft. A tanuló/szülő választhat: nyelvet tanul vagy matematikát, mert minden nem fér bele a 12.000 Ft-ba.)
A fentiek alapján úgy gondolom, hogy az írása pontatlanságaival, csúsztatásaival alkalmas a közvélemény megtévesztésére és a pedagógustársadalom elleni hangulatkeltésre, mindamellett, hogy elkeserítőnek tartom, hogy az „ingyenes oktatás” mennyi pénzébe kerül a szülőknek.
Én egy olyan Polgári Világban hiszek, amelyben az oktatás költségeit teljes mértékben az állam állja úgy, hogy arra a GDP 10-12%-át fordítja. Az iskolai autonómiának köszönhetően a szükséges forrásokat az intézmény vezetője kapja meg, ő felel a tantermek felszerelésétől az ingyenes kirándulásokon keresztül az ingyenes, egészséges és finom menza megszervezésén át az összes iskolai rendezvény lebonyolításáig mindenért. A szülőknek pedig minden évben 0, azaz Nulla forintjába kerül a tanévkezdés, hiszen még a tornacipőt sem kell megvásárolniuk, minden oktatási eszközt (köztük a legkorszerűbb infokommunikációs eszközöket is) térítésmentesen biztosítja a családok számára. Ez a valódi ingyenes oktatás!
Meg kell adnunk a tiszteletet a gyermekeinknek, hiszen ők jelentik a nemzet jövőjét. Hiszek abban, hogy egy Európa-híres oktatással versenyképesebbé lehet tenni Magyarországot, ezáltal a polgárság létszámarányát a jelenlegi 1/3-ról 2/3-ra tudjuk emelni.
Ehhez kérem az Ön és a szervezete támogatását.
Tisztelettel:
Pukli István
a Polgári Világ Pártja
oktatásért felelős alelnöke
