Polgári Világ

Bod Péter Ákos támogatja a Hitvallásunkat

2017. szeptember 08. - pukli.istvan

A Polgári Világ Pártja 2017. augusztus 14-én országos népszavazást kezdeményezett az euró bevezetése érdekében. Egészen pontosan azért, hogy Magyarország haladéktalanul lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM II rendszerbe. Ezzel párhuzamosan 2017. augusztus 16-án egy kiáltványt is kiadtunk, Hitvallás Európa mellett címmel. A Hitvallással társadalmi mozgalmat indítottunk útjára, amelyhez továbbra is bárki csatlakozhat (http://polgarivilag.hu/eurobevezetes/)!

Az alábbiakban Bod Péter Ákos (közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, 1990 és 1991 között országgyűlési képviselő, majd 1994-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a 2006-os országgyűlési választások két fordulója között a FIDESZ lehetséges miniszterelnök-jelöltje) támogató gondolatait közöljük:

bodpeterakos.jpgA belső érték nélküli pénzek mai világában a fizetőeszköz értékállóságát a pénzügyi hatóságok tekintélye és a gazdaság ereje határozza meg; ezért nyugszik erős alapokon a közös európai valuta. A mi forintunk – a valamikori szlovák koronához, szlovén tolárhoz és egy sor kis valutához hasonlóan – nem ilyen. Így mindig ki van téve értékingadozásnak. Külső-belső spekuláció – és ne hallgassuk el: hazai politikai befolyásolás – tárgya lehet. Ha teljesítenénk azt az érettségi tesztet, amelyen a szlovén, szlovák szomszédjaink túljutottak, és a román, a horvát állam is keményen dolgozik, végre csatlakozhatnánk az euróövezet 19 nemzetéhez, legfőbb kereskedelmi, turisztikai, pénzügyi és politikai partnereinkhez. A gazdasági érvek túlnyomó többsége az euró átvétele mellett szól – a hivatalban levők szűk körének személyes érdekeivel szemben. És persze, mint minden új fejlemény, tanulást és alkalmazkodást igényel majd mindenkitől. Ma minden korábbinál világosabb, nemzeti érdekünk, hogy átvegyük az eurót, amely sokkal több, mint 340 millió európainak a hazai fizetőeszköze: a közösség egyik jelképe, és a gazdasági-politikai együttműködés kritikusan fontos terepe. Az övezetbe bekerülőknek van beleszólásuk a közös európai fizetőeszköz ügyeibe, a második körbe szorulva velünk esnek meg a történések. Ezt kell elkerülnünk most.

Balázs Péter az euró mellett

2017. szeptember 07. - pukli.istvan

A Polgári Világ Pártja 2017. augusztus 14-én országos népszavazást kezdeményezett az euró bevezetése érdekében. Egészen pontosan azért, hogy Magyarország haladéktalanul lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM II rendszerbe. Ezzel párhuzamosan 2017. augusztus 16-án egy kiáltványt is kiadtunk, Hitvallás Európa mellett címmel. A Hitvallással társadalmi mozgalmat indítottunk útjára, amelyhez továbbra is bárki csatlakozhat (http://polgarivilag.hu/eurobevezetes/)!

Az alábbiakban Balázs Péter (közgazdász, diplomata. 2004-ben az első Magyarország által delegált biztos az Európai Bizottságban. 2009. április 16-tól 2010. május 29-ig Magyarország külügyminisztere) támagató gondolatait közöljük:

balazs_peter.jpgEurópa fejlett magja gyorsító integrációs pálya építését kezdte meg, így reagál a legfrissebb kihívásokra. Az öregedő EU-nak először a Brexit fújt ébresztőt, azután az új amerikai elnök meglepő akciói figyelmeztették: csak magára számíthat. Az összefogásellenes populizmus is hangoskodik, Nyugat-Európában ellenzékben, Magyarországon és más újabb tagállamokban kormányzó pozícióban ássa alá Európa versenyképességét. A válasz a fejlett európai centrum szorosabb integrálása, ennek fő eszköze pedig a közös pénz, az euró. Magyarország jövője múlik most azon, hogy a leszakadó szélekkel sodródik tovább, vagy az euróövezethez zárkózik fel.

Összefog az európai Magyarország az euró bevezetéséért

A Polgári Világ Pártjának sajtóközleménye

2017. szeptember 05. - pukli.istvan

Hat köztiszteletben álló és feddhetetlen szakember támogatja az euró bevezetéséért indított népszavazási kezdeményezésünket: Balázs Péter, Bod Péter Ákos, Jeszenszky Géza, Kolosi Tamás, Mizsei Kálmán és Surányi György. A Hitvallás Európa mellett című kiáltvány aláírói hitet tettek amellett, hogy Magyarország számára sorsfordító jelentőségű az euró bevezetésével a mag-Európához való tartozás deklarálása.

A Polgári Világ Pártja 2017. augusztus 14-én országos népszavazást kezdeményezett az euró bevezetése érdekében. Egészen pontosan azért, hogy Magyarország haladéktalanul lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM II rendszerbe. Ezzel párhuzamosan 2017. augusztus 16-án egy kiáltványt is kiadtunk, Hitvallás Európa mellett címmel. A Hitvallással társadalmi mozgalmat indítottunk útjára, amelyhez továbbra is bárki csatlakozhat!

Ennek célja, hogy megragadjuk az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjünk a még szorosabban egységesülő európai családunkhoz, az Európai Unióhoz.

2004-ben azért léptünk be az Unióba – szinte közfelkiáltással –, hogy a fejlett, erős és Európa békéjét 72 éve őrző szövetség részeként hazánk felvirágozzon. Ezzel beteljesítettük Szent István ezer esztendős álmát. Egyben egy értékrendhez is csatlakoztunk, amelyben egyként ott van a reformáció, a felvilágosodás és az európai demokráciák öröksége.

Ez az európai elköteleződés azonban a csatlakozás óta egyre nagyobb veszélybe került. A balliberális oldal kormányzása alatt eladósította az országot, az illiberális jobboldal pedig soha nem látott mértékben távolított el bennünket az európai értékektől. Mindez ellentétes Magyarország érdekeivel!

Sorsdöntő jelentőségű az európai fősodorhoz való visszatérésünk. Ennek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma. E véleményünket több közéleti gondolkodó osztja, akik nevüket adják az euró bevezetése érdekében indított kezdeményezésünkhöz. A támogatók, akikhez magánszemélyek és szervezetek csatlakozását is várjuk (http://polgarivilag.hu/eurobevezetes/):

  1. Balázs Péter, közgazdász, diplomata. 2004-ben az első Magyarország által delegált biztos az Európai Bizottságban. 2009. április 16-tól 2010. május 29-ig Magyarország külügyminisztere.

 

  1. Bod Péter Ákos, közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora. 1990 és 1991 között országgyűlési képviselő, majd 1994-ig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A 2006-os országgyűlési választások két fordulója között a FIDESZ lehetséges miniszterelnök-jelöltje.

 

  1. Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata. 1990 és 1994 között az Antall-kormány külügyminisztere. Később az Orbán-kormányok alatt először 1998 és 2002 között Magyarország washingtoni, majd 2011 és 2014 között norvégiai és izlandi nagykövete.

 

  1. Kolosi Tamás, szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke. A társadalmi rétegződés és a társadalmi egyenlőtlenségek elismert hazai és nemzetközi szaktekintélye. 1989–90-ben Németh Miklós, 1998 és 2002 között pedig Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója.

 

  1. Mizsei Kálmán, közgazdász, 2001 és 2006 között az ENSZ főtitkár-helyettese, később az Európai Unió moldovai különmegbízottja, majd 2014–15-ben az EU ukrajnai reformmissziójának vezetője.

 

  1. Surányi György, közgazdász, a közgazdaságtudományok kandidátusa, egyetemi tanár. A rendszerváltás után a Magyar Nemzeti Bank elnöke 1990 és 1991 között, majd később még egyszer, 1995 és 2001 között. Orbán Viktor miniszterelnök korábbi tanácsadója.

 hatok.jpg

Az euró bevezetésének első támogatói – aláírásuk mellett – néhány soros üzenettel támasztották alá döntésüket, amelyeket a következő napokban publikáljuk.

 

 

Budapest, 2017. szeptember 5.

Polgári Világ Pártja

 

 

 

Hitvallás Európa mellett

 

Magyarország ismét válaszút előtt áll. Végérvényesen hitet teszünk Európa mellett, vagy bele kell törődnünk abba, hogy a világ elmegy mellettünk.

A populizmus és a Brexit után az euróövezetbe tartozó országok előremenekülnek, és létrehozzák a mag-Európát. A hezitálók, fanyalgók hoppon maradnak. Ha most nem tartunk Európával, menthetetlenül leszakadunk. Pár év múlva már nem lesz esélyünk ezt a tévedésünket helyrehozni. Magára maradt páriaként elbukunk az új technológiák keltette versenyben. Ha nem fogadjuk el az európai szabályokat, behozhatatlan lesz a lemaradásunk.

Ennek az uniós szabályrendszernek a szimbóluma és a neve: euró.

Magyarország számára az euró a jólét garanciája. Horgony, amely a Kelet és a Nyugat közt sodródó kompországot végleg a nyugati parthoz köti.  Az euróövezetbe való belépés a kereszténység felvételéhez és az államalapításhoz hasonló nemzeti sorsforduló. Magyarország számára az euró bevezetése nem egyszerű pénzcsere, hanem az európai szabályok elfogadása. Olyan katekizmus, amely irányt mutat az országnak a jólét és a demokrácia elérésére.

Össznemzeti ügy.

A vallásunk, a művészetünk de még a vágyaink és a jó életről vallott ideáink is mindig nyugatiak voltak. Az euró hozzásegít bennünket ahhoz, hogy visszaszerezzük az elvesztett álmainkat. Miként 2004-ben az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkor, az ország túlnyomó többsége ma is Európa-párti. Aki e többséggel szemben elveti az eurót, az szembemegy Európával. Szembemegy Szent Istvánnal és a magyarok 1000 éves vágyával, az Európához tartozással.

Legyen az euró bevezetése az európai Magyarország közös platformja, ezzel pedig társadalmi megbékélési terápia is!

 

Keresztény Zoltán

Elnök, Polgári Világ Pártja

 

Üdvözöljük Fekete-Győr Andrást, a Polgári Világ legújabb támogatóját!

 

Az euró bevezetéséért indított népszavazási kampányunk újra Európára terelte a figyelmet. Örülünk ennek, hiszen ez volt a célunk! Bár nem gondoltuk azt, hogy rögtön ennyire megtermékenyítőek lesznek gondolataink. Szerencsére gyorsan követőkre találtunk.

 

„Mi álmunkban is Európát választjuk!” – jelentette ki a tegnapi momentumos Európameneten a párt elnöke. Nagyon szép gondolat. Hetekkel ezelőtt a Hitvallás Európa mellett című kiáltványunkban e szavakkal indítottuk útnak az euró melletti népszavazási kampányunkat: „A vallásunk, a művészetünk de még a vágyaink és a jó életről vallott ideáink is mindig nyugatiak voltak. Az euró hozzásegít bennünket ahhoz, hogy visszaszerezzük az elvesztett álmainkat.” Nagy öröm, hogy a Momentummal közös álmunk, vágyunk, ideánk a Nyugat és Európa! (Aki nem hiszi, járjon utána itt!).

 

 

Így már nem véletlen az sem, hogy Fekete-Győr András egyetért azzal a szlogenünkkel is, hogy nem az a kérdés, hogy euró vagy forint, hanem az, hogy euró vagy rubel. Ő ezt így fogalmazta meg: a következő választásnak nem a miniszterelnök neve a tétje, hanem az, hogy „Moszkva vagy Európa”. Így van, erről beszélünk hetek óta.  Ezek után már természetesnek vesszük, hogy a politikai érveink egyike is megtermékenyítőleg hatott a Momentum elnök gondolkodására. Mi azt írtuk: „Azért van szükségünk az euróra és a mag-Európára, hogy végre legyőzhessük régi démonjainkat. Ez óvja meg Magyarországot attól, hogy megint a rossz oldalra kerüljön.” Fekete-Győr Andrásnál így jelenik meg ez a gondolat: „…döntsünk végre egyszer úgy, hogy a történelem jó oldalán találjuk magunkat.”

 

Egyetértünk, döntsünk úgy! Együtt, Európa mellett, a Polgári Világ és támogatója, a Momentum. Kedves Fekete-Győr András, ugye, abban is egyetértünk, hogy várjuk mások: magánemberek és szervezetek csatlakozását is!

 

A szlogenünk: Szavazz az euróra, szavazz Európára!

 

 

Miért lett Putyin a Debreceni Egyetem díszpolgára?

2017. augusztus 28. - pukli.istvan

 

Csak, mert ma ehhez volt kedve. A cárnak minden kell, amivel a befolyását és korlátlan hatalmát demonstrálhatja. Egyszer beavatkozás az amerikai, meg az összes releváns európai választásba. Kicsit később elárasztja a világot egy szibériai nyaralás macsó képeivel. Majd díszdoktori cím egy semmilyen kiválósági listán nem jegyzett, de legalább európai uniós ország egyetemétől. Holnapután más nyalánkság. Bármi, ami arról szól, hogy akármit megtehet. Ha már a XXI. századba nem tudja a saját országát bekapcsolni, legalább a XIX. és a XX. századi birodalmi nagyság illúzióját átélhetővé teszi az arra vágyakozó százmillióknak.

Sokan vannak, akik ezzel kompenzálnak. Nálunk úgy hívják a vezérüket, hogy Orbán Viktor. Aki az oroszok szerint ebben az évben már másodszor hívja meg kenyéradógazdáját. Igaz, ezt maga Orbán is kínosnak tartja, ezért a Cselgáncsszövetség háta mögé bújik.  Ez a politikai gyávaság mindennapos a NER-ben, hisz itt semmi sem az, aminek látszik, még a szavak is pont az ellenkezőjüket jelentik.

Az ember nem teljesen érti, mégis mi visz rá egy jobb napokat látott magyar egyetemet erre a kilenc nap alatt lezavart szolgalelkűségre, amellyel szembeköpi az ’56-os hősöket és az egész forradalmat. Nyilván sok pénzért, amit a Paks II.-ben való elvtelen közreműködésükért kapnak majd.

Ebből is látszik, hogy mindig kell az autokráciának hátország, mert egyébként nem tudna olyan virulens lenni. És mindig van jelentkező és magyarázat a gyávaságra és a hazaárulásra. De lennie kell  ellenzőjének is! A Polgári Világ nem kér Putyinból és magyar tanítványából, Orbán Viktorból. Mi népszavazást kezdeményeztünk az euró bevezetéséről. Ma nem az a kérdés, hogy euró vagy forint, hanem az, hogy euró vagy rubel! Szavazz az euróra, szavazz Európára!

kivezet.gif

A holland diplomáciai incidens jelzi, hogy elkezdődött: Orbán kivezetheti Magyarországot Európából

Orbán Viktor előbb Európa politikai páriájává teszi Magyarországot, majd elhagyja az Európai Uniót, és belépteti az országot az orosz-kazah-belorusz vámunióba. Ha hagyjuk.

Két napja Macron, francia elnök, az európai integráció új szóvivője Salzburgban találkozott az osztrák, a cseh és a szlovák elnökkel. Másnap továbbutazott Romániába és Bulgáriába. Ezekre az országokra számít Kelet-Európából, amikor az euróövezet megújításáról beszél. Orbán Viktorra nem számít, és ez Magyarország számára ma egyet jelent az elszigetelődéssel.

Az ember azt hinné, hogy egy politikus nem ellensége a saját hazájának. Így azt reméli, Orbán Viktor szabadságáról visszatérve majd minden követ megmozgat, hogy visszataláljon Európába. Csak egy nap kellett ahhoz, hogy kiderüljön, ennél nagyobb naivitás már nem is lehetséges. A jelenlegi magyar miniszterelnök nem keresi az utat Európába, hanem maga zárja ránk az ajtót. Ma ugyanis Magyarország megszakította a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat Hollandiával. A francia reláció után a holland kapcsolatok is mélypontra süllyedtek. Innen nincs megállás, mert ez nem a véletlen műve, hanem maga az új mesterterv.

boxing-match-european-union-hungary-86647149.jpg

Azért volt erre szükség, mert Macron megválasztása megmutatta, hogy 2017 valóban a lázadás éve lesz, de másként, mint Orbán elképzelte. Úgy tűnik, az Európa párti politikai közép visszaszerzi a befolyást a populista népboldogítóktól. Akik a Brexit és Trump után már tényleg nyeregben érezték magukat, hogy aztán Orbánnal az élen nagyot csalódjanak. A populizmusból felébredt Európa összezár, és aki nem tart vele, azt kiveti magából. Orbán nem tarthat velük, mert ezzel elvesztené politikai mozgásterét és hitelét. Nem tehet mást, minthogy ellenséget kreál Európából, amelyet el kell hagynia ahhoz, hogy tovább játszhassa a függetlenségi harcát. Ezt ő nemzeti függetlenségnek nevezi, pedig nincs másról nem szó, mint a saját politikai függetlenségének megőrzéséről. Először a belföldi ellenzéktől, aztán az európai intézményektől. Nem kétséges, hogy heteken belül újabb uniós tagállammal kerülünk diplomáciai bonyodalomba, majd azt követően folyamatosan újabbakkal és újabbakkal. Nyilvánvaló, hogy mi a cél: 2018 után Magyarország elhagyja az Európai Uniót, és önként kéri felvételét az újjáéledő Szovjetunióba, az orosz–kazah–belorusz vámunióba.

Ezt készíti elő Orbán szisztematikusan az üzlettársával, Putyinnal. Miközben Európa ellenséggé válik, hétfőn Putyinnal már másodjára találkozik ebben az évben, és még csak augusztus van. Közösen szövik tovább az ármányt Magyarország bekebelezéséről.

Ez színtiszta hazaárulás.

Így Magyarország már csak földrajzilag lesz európai ország, valójában politikai páriává válik. De az orosz függés nemcsak politikai szolgaságot jelent, hanem elszegényedést is. Persze ez csak beteljesíti a jelenlegi helyzetet, mivel lassan Románia és Bulgária is elhagyja Magyarországot gazdasági fejlettségben. Az orosz–kazah–belorusz–magyar vámunióban Magyarország egy kerítéssel körbezárt nyomorteleppé válik, ahol megáll az idő, mint a rendszerváltás előtti Albániában. Mindenki tudta, hogy Európában van, de az is nyilvánvaló volt, hogy nem európai ország. Ez a sors vár ránk.

Akinek nem tetszik ez a nagyon valószínű forgatókönyv, még most tehet ellene. Támogassa népszavazási kezdeményezésünket az euró bevezetéséért, a mag-Európában maradásért!

A Polgári Világ Pártjának Elnöksége

Hitvallás Európa mellett

Magyarország ismét válaszút előtt áll. Végérvényesen hitet teszünk Európa mellett, vagy bele kell törődnünk abba, hogy a világ elmegy mellettünk.

A populizmus és a Brexit  után az euróövezetbe tartozó országok előremenekülnek, és létrehozzák a mag-Európát. A hezitálók, fanyalgók hoppon maradnak. Ha most nem tartunk Európával, menthetetlenül leszakadunk. Pár év múlva már nem lesz esélyünk ezt a tévedésünket helyrehozni. Magára maradt páriaként elbukunk az új technológiák keltette versenyben. Ha nem fogadjuk el az európai szabályokat, behozhatatlan lesz a lemaradásunk.

Ennek az uniós szabályrendszernek a szimbóluma és a neve: euró.

sz_istvan1000.png

Magyarország számára az euró a jólét garanciája. Horgony, amely a kelet és a nyugat közt sodródó kompországot végleg a nyugati parthoz köti.  Az euróövezetbe való belépés a kereszténység felvételéhez és az államalapításhoz hasonló nemzeti sorsforduló. Magyarország számára az euró bevezetése nem egyszerű pénzcsere, hanem az európai szabályok elfogadása. Olyan katekizmus, amely irányt mutat az országnak a jólét és a demokrácia elérésére.

Össznemzeti ügy.

A vallásunk, a művészetünk, de még a vágyaink és a jó életről vallott ideáink is mindig nyugatiak voltak. Az euró hozzásegít bennünket ahhoz, hogy visszaszerezzük az elvesztett álmainkat. Miként 2004-ben az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkor, az ország túlnyomó többsége ma is Európa-párti. Aki e többséggel szemben elveti az eurót, az szembemegy Európával. Szembemegy Szent Istvánnal és a magyarok 1000 éves vágyával, az Európához tartozással.

Legyen az euró bevezetése az európai Magyarország közös platformja, ezzel pedig egy társadalmi megbékélési terápia is!

 

Keresztény Zoltán

Elnök, Polgári Világ Pártja

Jegyzetek az igazgatóválasztások margójára

Senki sem mond igazat. Fokozatosan szoktam hozzá közéleti tevékenységem folyamán, hogy az ellenzéknek nevezett erő és a kormányzat mind-mind azt mondja, amit az emberek hallani akarnak. Így van ez az élet minden területén de az oktatásban is. Míg az előbbi azzal akarja a népszerűségét növelni, hogy egy-egy „kirúgott igazgató”[1] mellé áll, és azt harsogja, hogy a diákok, a szülők és a nevelőtestület javaslata ellenére egy-egy ejtőernyőst ültettek a mindenki által szeretett és tisztelt vezetőjük helyére, az utóbbi pedig az erős illiberális államgépezet szerepébe bújva önnön kicsinységét próbálja leplezni saját választói előtt. Pedig, mint említettem, senki nem mond igazat.

Jómagam mintegy öt igazgatóválasztáson vagyok túl. Három alkalommal tanárként, egy alkalommal érintettként, legutóbb pedig leköszönő intézményvezetőként és a nevelőtestület tagjaként élvezhettem a Telekibe pályázó három jelölt csatáját. Ismerem jól a rendszert, amely teljességgel hiteltelen az aljától a tetejéig. Elhitetjük magunkkal, hogy ez így jó, pedig nagyon nem.

 

A rendszer hiteltelenségének összetevői[2]

 

Mi a megoldás?

 

Persze, a legegyszerűbb válasz erre az, hogy gyökerestül kell kitépni a talajból ezt az oktatási rendszert, és újat kell építeni. De ennyivel már nem érjük be! A Polgári Világ Pártja a jövő zálogának tekinti az oktatást, és minden ízében hitelessé kívánja tenni azt, így az igazgatóválasztás rendjének módosítására is kidolgozott egy javaslatot:

 

  1. Fontos alapfeltétel, hogy GDP-arányosan jóval többet kell az oktatásra költenünk, mint eddig, anélkül nem megy.
  2. Az igazgatók visszakapják a munkáltatói és a gazdálkodási jogkörüket. Az igazgató felelős az ingyenes étkezés, az ingyenes taneszközök, az ingyenes kirándulások megszervezéséért. Mivel az iskola ettől kezdve önálló jogi személy lesz, a szürkegazdaságból kimozdíthatók lesznek a buszos kirándulások, sítáborok stb. (Ezzel esetenként a saját felelősség megjelenésével megelőzhető a buszbalesetek jelentős része.) Összegezve: az igazgató tényleg nagy jogkörrel rendelkező személy lesz, aki egy összegben megkapja az iskolája éves büdzséjét, és abból kell majd kigazdálkodnia a tanárok fizetésétől kezdve a teljesen ingyenes oktatásig mindent.
  3. Mivel ez óriási felelősség, olyan szakemberekre van szükség, akik ennek az elvárásnak megfelelnek. Államilag finanszírozott egyetemi képzésben kell diplomát (Nem pedig szakvizsgát!) szerezniük azoknak pedagógusoknak, akik intézményvezetők szeretnének lenni. Megszüntetjük a vezetőképző szakirányú továbbképzésben rejlő bizniszt, csak annyi férőhelyet biztosítunk a vezetőképző egyetemi szakon, amennyire a közoktatásnak szüksége van.
  4. Egy Polgári Világban a pedagógusok 6 év szakmai munka után egy tanévet feltöltődéssel és továbbképzéssel töltenek fizetett szabadságon. Aki igazgató kíván lenni, és már diplomázott a vezetésből, a hat éves szakmai munkája után egy évig vezetői asszisztensi feladatot lát el a regnáló igazgató mellett annak a tankerületnek egy iskolájában, amely tankerületben a későbbieken szeretné betölteni az igazgatói megbízást. A tanév végén minősítéssel zárul a munkája.
  5. A leendő igazgató ezután beadja kérelmét a tankerületi tanácsnak (amely a jelenlegihez képest egyértelműen szakmai testületek delegáltjaiból áll: a tankerület összes igazgatója, a tankerületi igazgató, a közalkalmazotti tanácsok delegáltjai, a szakszervezetek delegáltjai, az átszervezett Nemzeti Pedagógus Kar helyi képviselői, kiegészülve egy külső körrel: a tankerületi diákönkormányzat, szülői munkaközösség és helyi önkormányzat delegáltjaival – a lista természetesen csak példa és nem teljes).  A tankerületi tanács javaslata alapján a jelöltet (ha  alkalmasnak találják) a tankerületi igazgató várólistára veszi fel. Ha megüresedik egy iskola igazgatói pozíciója a tankerületben, akkor e listáról töltik fel. Ezzel a rendszer szemléletváltást igényel, de csak ezzel juthatunk el ahhoz, hogy mindenhol megfelelő színvonalú legyen az oktatás.
  6. Az igazgatók ellenőrzése szükségszerű. Rövidtávon a rendszer hiteltelensége miatt nem oldható meg, de középtávon mindenképpen bevezetnénk a következőket: az igazgatók tevékenységét a hozzáadott érték alapján vizsgáljuk. Amennyiben az iskola hozzáadottérték-mutatója releváns mértékben romlik egyik tanévről a másikra, úgy a következő tanévre az igazgatónak azt minimum az előző szintre vissza kell hoznia, ellenkező esetben a mandátuma megszűnne. Ehhez természetesen a kompetenciamérések szolgáltatják az adatokat: a családi háttérindexre vonatkozó nyomtatvány kitöltését kötelezővé tennénk, a mért kompetenciaterületeket pedig bővítenénk. (Erről a középiskolai felvételi kapcsán már írtam.)
  7. Egy igazgató maximum két ciklust tölthetne intézményvezetőként egy iskolában. Ennél több idő szükségszerűen személyiségtorzulással vagy elkényelmesedéssel jár, illetve a motiváció csökkenésével.

 

 Jó volna, ha végre szembenéznénk mindennapi hazugságainkkal, és az élet minden területén képesek volnánk a változásra és a változtatásra. Ehhez szemléletváltásra volna szükség. Arra, hogy levetkőzzük végre azokat a kádári reflexeket, amelyeket a Fidesz újra meg kíván erősíteni a magyar társadalomban! A Polgári Világ Pártja ezt ajánlja. Éljenek vele!

 

Pukli István
alelnök
Polgári Világ Pártja

 2011-10-31-cmrubinworldpasisahlbergauroraschool500.jpg

 

[1] Az intézményvezetői megbízás öt évre szól. Ezt minden pályázó tudja. Mégis gyakran úgy tekint erre lejártakor az igazgató, hogy elvettek valamit tőle. Nem. Ez határozott idejű megbízás. Öt év alatt kell teljesíteni, megmutatni, ki mit tud hozzáadni az adott iskolához. Ez egy kicsit olyan, mintha a választások után azon siránkoznánk, hogy leváltották a regnáló politikai erőt, pedig milyen sokan támogatták. A megbízás lejárta pedig nem jelenti a munkaviszonyának a megszüntetését!

 

[2] A rendszer hiteltelenségének összetevői

 

Ki jelentkezhet intézményvezetőnek?

Intézményvezető gyakorlatilag bármelyik pedagógusból lehet, akinek ötéves szakmai gyakorlata van, elvégez egy négy féléves kurzust, és közoktatás-vezetői szakvizsgát szerez. A szakvizsgára való jelentkezés kritériuma maga a szándék. Akkor végezhető el, ha a pedagógus rendelkezik mintegy 500 ezer forinttal, amelyet erre tud szánni. A vizsgák előtt idegeskedő pedagógus kollégáimat minden alkalommal azzal nyugtattam, hogy az egyetemnek inkább van szüksége a befizetett pénzünkre, mint a tudásunkra. Ez minden alkalommal be is bizonyosodott: „mert úgysem lehet megtanulni elméletben az igazgatás gyakorlatát, akkor jön bele az ember, ha műveli”. Tehát nincs alkalmassági szűrés. A rendszer hiteltelen.

 

Mi a pályázat?

A pályázat tartalmi követelményeit jogszabály határozza meg, szokásos elemei: nevelési hitvallás, az iskola pedagógiai programjának az elemzése, a legfontosabb pedig a nevelési program, amely a leendő vezető elképzeléseit tartalmazza. Ez az a dokumentum, amely alapján különböző fórumok (lásd lentebb) véleményt alkotnak a vezető pályázatáról és/vagy személyéről. Többször tapasztalhatjuk azt is, hogy egy-egy jelölt szinte szó szerint ugyanazt a munkát adja le több iskolában is. Tehát nagy általánosságban: a hivatalos út az, hogy egy dokumentum, egy papír alapján döntenek az intézményvezető-jelöltek alkalmasságáról. A rendszer hiteltelen.

 

Kik véleményezik a pályázatot és a jelöltet?

  1. A diákönkormányzat. Ha elolvassák. A mai gyerekekre nem igazán jellemző, hogy 40-50 oldalnyi szakmai dokumentumokat olvasgassanak, azt pedagógiailag átlássák, és megítéljék annak tartalmát – még egy menő gimnáziumban sem! Tapasztaltam azt is, hogy esetenként pedagógusok (!) kivonatolják a pályázatok tartalmát, és azt továbbítják a tanulóknak. A gyerekek érzelmi alapon döntenek egy-egy intézményvezető-jelöltről, nem szakmai alapon, és nagyobb valószínűséggel ragaszkodnak jelenlegi igazgatójukhoz, mint egy ismeretlen, ám esetleg tehetségesebb jelölthöz. A diákok véleménye így nem lehet releváns, és nem is szokták figyelembe venni. Tisztelet a kivételnek.
  2. A nevelőtestület számtalan pedagógiai mellett erőteljesen érzelmi szempontból közelít a témához, ám az előbbit tapasztalataim szerint lehetetlen függetleníteni az utóbbitól. Ráadásul ez az érzelmi szempont kiegészül az egzisztenciálisakkal: elég annyi, hogy az egyik jelölt kevesebb ellenőrzést ígér, mint a másik, vagy egy másik vélemény, amit egy kollégámtól hallottam: „jobb egy biztos rossz, mint egy bizonytalan jó, mert tudjuk, mire számíthatunk”. Ráadásul a nevelőtestület többségének nincsenek valódi ismeretei a vezetésről, vezetéseleméletről és gyakorlatról, tehát nem lát rá az intézményvezető valódi feladatára. Ezekkel a gondolatokkal az a célom, hogy azt mutassam be, hogy a nevelőtestület véleménye is erőteljesen szubjektív!
  3. Az alkalmazotti közösség: a nevelőtestület, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők (NOKS-ok) és a technikai dolgozók. A jelölt személyéről nyilvánítanak véleményt. Mi?
  4. A szülői munkaközösség véleménye hasonlít a nevelőtestületéhez azzal a kivétellel, hogy a szakmai szempontok egyáltalán nem érvényesülnek. Ők azt a részét ismerik elsősorban az iskolának, amelyet a gyermekük közvetít nekik. Tehát számomra, bármennyire is tisztelem azokat a szülőket, akik hihetetlen energiákat mozgatnak meg egy-egy intézmény működése érdekében, az az érvelés, hogy ezt vagy azt a jelöltet a szülők is támogatják, nem lehet releváns.
  5. Intézményi Tanács, Iskolaszék. Előbbi gittegylet, utóbbi pedig a többi pontban meghatározott szervezetek delegáltjaiból áll. No comment.
  6. A helyi önkormányzat (delegáltjai). Az önkormányzat választott testület. Szakmai kompetenciája jó eséllyel minimális. Ezzel nem a helyi közösségek érdekérvényesítési jogát kívánom kétségbe vonni, hanem azt a képességét, hogy egy közoktatás-vezetői pályázatot szakmai szempontból értékelni tudjanak. A döntések politikai indíttatásúak.
  7. KK, Államtitkárság, EMMI. Sajnos a szakmai kompetenciájukról nem győztek meg senkit az elmúlt években. Palkovics úr mérnök. Balog úr lelkész, ő egyébként azt is bizonyította számtalanszor, hogy semmihez sem ért. A döntések politikaiak.

 

13+1 történelmi trauma Trianontól az EU-s kilépésig

Egyre nyilvánvalóbbnak látszik, hogy a jelenlegi kormányunk komolyan gondolkozik Magyarország Európai Uniós kiléptetésén.

A Polgári Világ Pártja szerint a következő történelmi tragédiák sorába lenne illeszthető, ha mindez megtörténne:

1. Trianoni békeszerződés (1920)

2. Az 1956-os forradalom leverése és a megtorlások

3. Zsidóüldözés, deportálás, holokauszt (1944-1945)

4. Mohácsi csata (1526)

5. A nyilasok hatalomra kerülése (1944. október)

6. A 2. magyar hadsereg pusztulása a Don kanyarban (1943)

7. Világosi fegyverletétel és a megtorlások (1849)

8. Malenkij robot, deportálások a Gulágra (1945)

9. Tanácsköztársaság (1919)

10. Muhi csata (1241)

És a rendszerváltás óta:

11. Soros György magyar-amerikai milliárdos az Orbán Viktor vezette FIDESZ-t támogatja, mert őket tartja a jövő ígéretének (1988)

12. Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök és kormánya a trianoni békeszerződés (1. pont) következtében határon túlra került magyarok kettős állampolgársága ellen uszít (2004)

13. Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya az 1990 óta tartó közmegegyezéssel ellentétben felmondja a polgári felzárkózás politikáját, eltávolítja Magyarországot az európai értékközösségétől és az Európai Uniós tagságunk ellen uszít (2010-2018)

+1. Magyarország kilép az Európai Unióból (2020)

Ezt akarjuk?

dcny-9yv0aaskio.jpg

Nyílt levél egy elhunyt kislány szüleihez

Kedves Édesanya és Édesapa!

Bárcsak tudhatnám a nevüket s így levelem is sokkal személyesebb lehetne. De nem tudom, így csak remélem, hogy megkapják e sorokat.

Szeretnék valami olyat írni, amivel egy kicsit is jobb lehetne Önöknek, ami segíthetne a keserű fájdalmon, ami mar, mint a sav. Tudom, mert én is ezt érzem, habár én nem veszítettem el a kislányom, mégis pokolian fáj.

20068263_1323663631064886_1831164148_n.jpg

Tudják, még sírtam is. Remegve. Úgy igazán, mert átérzem, milyen amikor az ember tehetetlen, és önhibáján kívül lesz az események rabja. Olyan, mintha egy fához lenne kötözve. Amilyen az egészségügyünk is. Le van kötözve, meggátolva, hogy egy kicsit is előrébb léphessen. És egyre csak rothad. Persze a vizes vb fontos, mert azt kívülről is látni lehet. És így majd más országok látják, hogy Magyarország mennyire tehetős és boldog ország, amelyiknek van 170 milliárd forintja egy ilyen látványosság megrendezésére. És ezek az emberek majd tapsolnak, hogy tévedtek, merthogy ez mégsem diktatúra. Csúf tragikomédia.

Mi persze itthon másként éljük meg ezt. Mi tudjuk, mennyi küzdelembe kerül, hogy legalább ezen a szinten működjön az egészségügy. Ezért ejtsünk szót az Országos Kardiológiai Intézet orvosairól is. Talán Önök is elismerik, hogy súlyos beteg kislányukat az eddig is áldozatos munkát végző szívsebészek tartották életben. Akik ezt annak ellenére megtették, hogy az egészségügyi kormányzat nem segíti kellőképpen a munkájukat, sőt sokszor egyenesen akadályozza őket. Leginkább azzal, hogy úgy engedélyezi a legkomolyabb szívműtétek végzését, hogy ahhoz nem biztosítja a XXI. században már alapkövetelménynek számitó CT berendezéseket. Ezért a veszélyes műtétek közben szállítják a betegeket kórházról kórházra.

Ez az egészségügyért felelős miniszter felelőssége, aki ezért szakmailag és nyilatkozatai miatt emberileg is alkalmatlan a posztjára. Még ha ő nem is ismeri el a felelősségét, mi  mindannyian tudjuk, hogy az. És ezért le fogjuk őt, sőt őket váltani.

Kedves Édesanya és Édesapa!

Nem adhatok Önöknek semmit, mert nincs semmim, ami visszaadhatná a gyermeküket, de nagyon szeretném, hogyha bíznának abban, hogy - ha nem is mindig látszik - Magyarországon vannak még olyan emberek, akik a szívükön viselik az egészségügyi dolgozók, a diákok, a vállalkozók, vagy éppen az Önök helyzetét. Biztosíthatom Önöket, hogy nagyon sokan vannak ebben az országban, akik lehajtott fejjel gyászolják az Önök kislányát... 

Kérem, fogadják őszinte részvétem. Fogom a kezüket.

Kálovics Enikő

alelnök, Polgári Világ Pártja

süti beállítások módosítása