Ezekben az esztendőkben dől el – ha úgy tetszik, mostanság vagyunk szemtanúi annak –, hogy jó száz év múlva mit fognak írni erről az időszakról a magyar történelemkönyvek. Már, ha szabadon írhatnak majd akkor a történészeink…
Két fikciós összefoglalót képzeljen el a kedves olvasó, egyenesen 2117-ből:
- „Magyarország az 1990-es rendszerváltást követően egyértelműen a dinamikus fejlődés ígéretét hordozta. Azonban a kétezres évek elejétől már stagnált, a 2008-as gazdasági válság után pedig növekedésében végleg megtorpant az ország, ahol 2010-től »illiberális demokrácia« néven egy valójában merev, autokratikus rendszert épült ki.
A 2018-as választások után a szabad sajtó teljesen megszűnt, minden médium – kereskedelmi és állami egyaránt – a kormányfő oligarcháinak érdekeltségébe került, és ezzel végleg megpecsételődött a befolyásmentes újságírás sorsa. A választópolgárok ezentúl csak a kormány(fő) véleményét ismerhették meg a »tömegtájékoztatás« útján.
A 2020-as évekre az állami oktatás XIX. századi színvonalra süllyedt. Nemhogy a manapság használatos interaktív eszközök elődei nem voltak elérhetőek az akkori diákok számára, hanem az állandóan jellemző finanszírozási nehézségek miatt az otthonról hozott, házilag gyártott krétákkal írtak, hagyományos táblákra.
Helyi polgármesterek gimnáziumok sokaságát szüntették meg, a közmunkaalapú társadalom megvalósulása érdekében.
A már száz éve is nagyon fontos technológiai tudás és nyelvismeret helyett a magyar oktatáspolitika továbbra is a kötött tantárgyas, ún. »poroszos« rendszert erőltette. Ezen belül is két tantárgynak kiemelt óraszámot és figyelmet biztosítottak. Az egyik az »Erkölcstan, avagy a Nemzeti Erkölcsműködés Rendszere« címet viselte, amely a morálisan helyes, alattvalói viselkedést és kormányfői magánérdekeket messzemenőkig szem előtt tartó választópolgári magatartás kritériumait határozta meg. A másik államilag kedves tárgy a »Magyarország történelme 1998-2002, 2010-…« volt, amely kizárólag azokat a korszakokat mutatta be, amelyekben – az ekkori rezsim állaspontja szerint – Magyarország a több mint ezeréves történelme folyamán egyértelműen sikeres volt. Külön érdekesség, hogy e két fenti tárgyhoz tartozó tankönyvek fejezeteinek nagy többségét maga az akkori miniszterelnök írta, ezzel is megmutatva a rendszer működésének lényegét.
Ugyancsak ebben az időszakban vesztette el a magyar egészségügy azt a képességét, hogy maradéktalanul ellássa az állampolgárokat. A kórházakban észak-koreai állapotok uralkodtak. Már nemcsak a lepedőt, a törölközőt, a szappant, a fájdalomcsillapítót és a szikét kérték be előre a páciensektől, hanem a betegségük pontos diagnózisát is magukkal kellett vinniük a »gyors« ellátás érdekében. Az uralkodó párt- és kormányzati politikusoknak és köreiknek persze külön ellátás járt, amelynek központja az akkor már egy ideje üresen álló, de aztán a legmagasabb igények szerint felújított ex-OPNI, azaz a lipótmezei kórház volt, későbbi hivatalos nevén: Bibó István Szakkórház.
2026-ban átadták az orosz hitelből és segítséggel elkészült PAKS II. nevet viselő atomerőművet is, amely véglegessé és visszafordíthatatlanná tette Magyarország elköteleződését Vlagyimir Putyin irányába és egyben eltávolodásunkat az Európai Uniótól.
(Kép: Vasárnapi Hírek)
Oroszország teljhatalmú ura ugyanis akkora »hitelt« biztosított a paksi atomerőmű bővítéséhez, amely az építkezés mellett arra is elég volt, hogy az akkori kormánypárt jónéhány választásra előre biztosítsa hatalmát, megvásárolva a nyilvánosság összes eszközét és tökéletesítve az addig sem tökéletlen hűbéri rendszerét.
Döntőnek azonban a 2030-as év bizonyult, amikor is az abban az esztendőben megtartott, szabadnak egyáltalán nem nevezhető választások éjszakáján, a sorozatban hatodszorra(!) győztes kormányfő beszédet intézett a magyar néphez, a várban lévő miniszterelnöki rezidencia Dunára néző erkélyéről. Ebben a beszédben bejelentette, hogy az 1946. augusztus 1-je óta forgalomban lévő forintot kivezeti, és helyette ezentúl a rubelt tekinti hivatalos fizetőeszköznek.
Továbbá tudatta, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból, és felvételét kéri az Oroszország vezette Eurázsiai Unióba. Magyarország egy éven belül – Ukrajnával egyetemben – teljes tagságot nyert. Ezzel az Eurázsiai Unió hét tagúvá vált: Oroszország, Örményország, Kirgizisztán, Kazahsztán, Belorusszia, Ukrajna, Magyarország.”
- „Magyarország az 1990-es rendszerváltást követően egyértelműen a dinamikus fejlődés ígéretét hordozta. Azonban a kétezres évek elejétől már stagnált, a 2008-as gazdasági válság után pedig növekedésben végleg megtorpant az ország, ahol 2010-től »illiberális demokrácia« néven egy valójában merev, autokratikus rendszert épült ki.
Azonban a rezsim közel egy évtizedes működését követően elvesztette hatékonyságát, és fordulat történt. A kudarcos rendszerváltásért felelős pártok, illetve a rendszer részeként működő és/vagy hatástalan ellenzéki erők marginalizálódtak, vagy egyenesen megsemmisültek. A magyar polgárok nagy többségének támogatását élvező új kormány a következő változtatásokat léptette életbe:
a) A közszolgálati média szakmai irányítás alá került, a volt miniszterelnök oligarchái sorra elvesztették befolyásukat a gazdaságban és a médiában egyaránt.
b) A magyar oktatás rövid időn belül alkalmazkodott a XXI. századi követelményekhez, és sikeresen készítette fel a következő generáció fiataljait a globalizáció kihívásaira, amelynek következtében – az ír, finn és észt példa után – magyar csodát emlegettek a változásokat anno közelről figyelő szakértők.
c) Az egészségügyi ellátásban arányos és igazságos teherviselést vezettek be, amelynek köszönhetően nem volt többé szükség a hálapénz intézményére. A betegek valóban jól felszerelt kórházakban gyógyulhattak, ahol maguk választhatták meg, hogy a mindenkinek járó alapellátáson felül milyen kényelmi szolgáltatásokért fizetnek kiegészítő díjat.
d) Az oroszokkal kötött PAKS II. szerződést Magyarország felmondta. A valóban létező, de akkor még nem sürgető energiaellátási problémát az ország később európai uniós és magyar cégek összefogásával oldotta meg, egy a kor követelményeinek mindenben megfelelő, modern erőmű építésével.
e) Magyarország csatlakozott a szorosabb együttműködést szorgalmazó, ún. »Mag-Európa« tervhez, amely – eredetileg német-francia kezdeményezésre – az Európai Unió tagjai számára közös hadügyi-, pénzügyi- és később külügyi politikát eredményezett.
f) 2022-ben Magyarország bevezette az eurót, amely azóta az ország hivatalos fizetőeszköze.
g) A polgári középosztály mind létszámában, mind egzisztenciálisan soha nem látott mértékben erősödött meg és ma, 2117-ben is biztosítéka a magyar állam stabil működésének.”
TESSÉK VÁLASZTANI!
Keresztény Zoltán
Elnök, Polgári Világ Pártja
polgarivilag.hu
