Polgári Világ

Ki szólhat bele az oktatásba?

2017. június 20. - pukli.istvan

Bár a Köznevelési kerekasztal (újabb nevén Köznevelés-stratégiai kerekasztal) látszatfórum, a kormány mégis elérte vele a célját. 2016 februárjában, a Tanítanék Mozgalom megalapításakor még azt gondoltam, hogy civilként lehet tenni ellene. Azonban március végétől fokozatosan csökkent a tiltakozásokat támogatók száma, így egyre valószínűbbé vált, hogy a „Ha nem akarsz megoldani egy ügyet, hozz létre egy bizottságot” szállóige igazzá válik.

karekasztal.jpg

A Köznevelési Kerekasztalban ülő szervezetek nemhogy nem hallották meg a CKP felhívásait: itt az ideje minden gerinces embernek felállni ettől az asztaltól, hanem az azóta bekövetkezett változások egyedüli kikényszerítőinek pózában tetszelegnek. Egy dolgot felejtenek el: ha nem indul el Miskolcról a tiltakozás, ha nem karolja föl az ügyet a Tanítanék Mozgalom, akkor ma még mindig Czunyiné Bertalan Juditnak hívnák az államtitkárt, és ránk omlott volna a közoktatás rendszere. Fizikailag és mentálisan is. A tetszelgők pedig tapossák a langyos mocsarat: tettek valamit! Csakhogy belesüppednek az ingoványba, és magával rántják a tiltakozásokban megfáradt pedagógustársadalmat is. De tényleg ez a cél? Ez ugyanis egyenlő a rákosista 50-es évek utáni kádári rendszer elfogadásával!

A látszatfórumnak tehát megadták a jogi környezetet. Hurrá! Csak éppen jogkört nem adtak hozzá, és a szabályozás sem törvényben, hanem egy hétvégi rendeletben született meg. Ennek kell örülnünk: „A  Köznevelés-stratégiai Kerekasztal a  közneveléssel kapcsolatos döntések előkészítésében javaslattevő, véleményező, stratégiai tanácsadói tevékenységet végző társadalmi konzultációs szakmai testület.” Amellett, hogy a kormányt semmire nem kötelezi a „Testület” tevékenysége, javaslata, véleménye, már nem egyszer adtak róla tanúbizonyságot, hogy nem is veszik figyelembe az ott zajló munkát.

A szabályozást ügyesen úgy alkották meg, hogy a tavalyi tiltakozás élharcos civil szervezetei egyáltalán ne vehessenek részt. A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal ugyanis ötoldalú fórum, amelyben a kormányzati, az intézményfenntartói, szakszervezeti, valamint a szülői és diákképviseleti képviselet mellett a szakmai képviseletek vehetnek részt:

  1. a Nemzeti Pedagógus Kar,
  2. az MTA és az MMA,
  3. az egyetemi fenntartású gyakorlóiskolák és
  4. az Országos Köznevelési Tanács.

Ez utóbbi tagja lehetne pl. a CKP és a Tanítanék Mozgalom is. De csak abban az esetben, ha „… alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával az Országos Köznevelési Tanács titkárságán jelentkeztek”. Ilyen igazolásuk persze nincs. Más kérdés, hogy szeretnének-e egy ilyen szervezetben részt venni…

A Közoktatás-politikai Tanács utódszervezete az Országos Köznevelési Tanács. (Remélem, ezzel nem sértek meg senkit.) A probléma azonban az, hogy míg az előbbi nyolcoldalú, törvényben garantált jogkörökkel bíró szervezet, az utóbbit a kormány össze sem hívja, a törvényi garanciákról pedig már ne is beszéljünk.

Pedig az oktatás csak úgy működhet jól, ha azok véleményét is meghallgatjuk, akik nem a mi politikai érdekünket szolgálják. A társadalmi megbékélésnek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödésének, a középosztály kiszélesítésének pedig alapja a társadalmi konszenzus. A jövőnk múlik azon, hogy ne csupán azok hangját halljuk meg, akik függnek tőlünk! A Polgári Világ Pártja valódi párbeszédet szeretne az oktatás minden szereplője között, ezért ha mi kerülünk kormányzati helyzetbe:

  1. A Nemzeti Pedagógus Kart jelenlegi formájában megszüntetjük. Nem szabad az oktatást egyetlen más gazdasági vagy közszolgáltatási területtel egy kaptafára működtetni. Ha alulról kezdeményezik a létrehozását, nem állunk az útjába, a tagság viszont nem lehet kötelező.
  2. Az oktatás valódi szereplőit hívjuk tárgyalóasztalhoz, a látszat-kerekasztalt szélnek eresztjük, és nemzeti konszenzusra törekszünk a Magyarország jövőjét meghatározó rövid-, közép- és hosszútávú oktatási stratégiát illetően.
  3. Újra felállítjuk a Közoktatás-politikai Tanácsot, jogköreit kiszélesítjük, és törvényben garantáljuk.
  4. Az oktatás pártpolitikai függetlenségét az Alaptörvényben rögzítjük.

 Magyarország sikerének kulcsa az oktatás. Ideje volna ezt tudomásul venni.

Pukli István
alelnök
Polgári Világ Pártja

A bejegyzés trackback címe:

https://polgarivilag.blog.hu/api/trackback/id/tr3812607987

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fóti péter 2017.06.21. 11:08:39

E között a sok szervezet között nehezen ismeri ki magát az ember. Egy biztos, hogy az NPK egy szörnyszülött és fel kell oszlatni. Alaptörvénybe foglalni az oktatás pártpolitikától való semlegességét egy szép gesztus lehetne, de aztán be is kéne tartani. Nehéz ügy, a legfontosabb teendö az iskolák függetlenségének biztosítása. Az igazgatókat ne felülröl nevezzék ki, hanem a tanárok válasszák a maguk soraiból. Jusson elég pénz az oktatásra, de ne pazarolják azt. A tanároknak is legyen szabadsága ugy tanítani, ahogy legjobbnak gondolják. Ne ellenörizzék, hanem segitség öket. stb. stb.
süti beállítások módosítása