„...eltekintve a csatornától, gyógyászattól,
oktatástól, bortól, közrendtől, öntözéstől, utaktól,
vízvezeték-hálózattól, mit tettek a rómaiak értünk?”
Monty Python: Brian élete
A Monty Python után szabadon: mit adtak nekünk, magyaroknak a rómaiak? Minimum Pannónia szellemi és kulturális örökségét. De mit is adott nekünk az Európai Unió, és ezért cserébe mit kért?
Nos, amit adott, az éves szinten a magyar EU-s befizetések levonása után a magyar GDP átlagosan 3%-a. Ez az az összeg, éves szinte 1000 milliárd forint, amit – kvázi – ajándékként kapunk (mások szerint persze jár nekünk) minden évben. Bár az EU-s támogatások nagy részét túlárazott és/vagy értelmetlen projektekre költik, azért ebből a bődületesen nagy összegből mindent szerencsére nem sikerült ellopni, így a 2010-től terjedő időszak GDP-növekedésének körülbelül a feléért: 4–4,5%-ért az EU a felelős!
Többek között ezekből a pénzekből fejlesztettük a jövőt, 2013-ig az állami beruházások 97 %-át uniós társfinanszírozással építettük. Tehát az autópályák, utak, az oktatásfejlesztés, egészségügyi rendszer fejlesztése stb., minden de tényleg minden az Unió pénzéből épült. Nem a mi, hanem a német, osztrák, holland stb. polgárok adójából.
De hogy miért „fizet a Nyugat”? Sokan azt mondják, hogy az EU piacot vett, és neki megéri ezért ezt a pénzt minden évben beletolni a magyar gazdaságba. Azt azért elárulhatná valaki, hogy a rendszerváltás után az államcsőd határán egyensúlyozó régióban, mégis, ki a fene akart volna beruházni? Talán a szovjetek?
Mikor a hidegháború véget ért, és az oroszok kivonultak a régióból, a Nyugat egyértelmű győzelmet aratott. Volt ahol békésebb, volt ahol véresebb volt a rendszerváltás, de vitathatatlanul megtörtént. A magyar társadalom döntő többsége a nyugati Európához szeretett volna csatlakozni. A szabad oktatáshoz, a piacgazdasághoz, a jóléthez.
Európa nyugati része pedig nem akart többet háborút. Ezért adtak pénzt, ezért engedtek be minket az EU-ba, és ezért támogatták és támogatják ma is az európai értékek beágyazódását a magyar társadalomba. Lehet persze sorosozni meg brüsszelezni, de engem személy szerint jobban aggaszt az, hogy míg az EU-s pénzek sorsát – hacsak a magyar állam ezt meg nem akadályozza – bármikor nyomon tudom követni, sőt, amíg Soros György is teljesen átlátható módon, alapítványokon és társadalmi szervezeteken keresztül finanszíroz olyan szervezeteket, amelyek demokratikus értékekért küzdenek, addig az oroszok által finanszírozott projekteket egyből 30-50 évre titkosítják.
Kérdem én, akkor kinek van itt titkolnivalója?
Az EU rengeteg mindent adott nekünk. Magyar emberként megnyugtató és jó érzés az, hogy a történelmi Magyarország döntő részét be tudom járni útlevél nélkül: hogy látok ezeken a helyeken magyar nyelvű táblákat, hogy tudok nyugatra utazni, és nem kell az 50 dolláron felül zugárusoktól valutát venni. És hogy a gyerekeink bármelyik egyetemre mehetnek tanulni. Nemcsak innen keletre, hanem nyugatra is. Hogy nem kell öt évet autóra várnom… Rengeteg mindent fel tudnék még sorolni, de szerintem mindenki tudja, hogy miről beszélek.
És mit vár ezért az EU? Szólásszabadságot, társadalmi egyenlőséget és európai tudatot.
Persze a választás a mi kezünkben van, még mindig nyithatunk kelet felé… de az kinek jó?
Mi, a Polgári Világban a nyugati értékekben hiszünk. Nem azért, mert onnan jön a pénz, hanem mert a nyugati típusú társadalom adja meg azokat a garanciákat, amelyek fontosak nekünk. Éltünk 40 évet a keleti Európában, és nem akarunk visszamenni!
Polgári Világ
