A demokratikus ellenzék, a civilek, és szinte mindenki, aki az oktatásügyben érintett, tiltakozik a tervezet ellen, amely csökkentené a gimnáziumi férőhelyek számát.

A tiltakozás, Kedves Barátaim, helyénvaló. Volna. Ha és amennyiben elfogadjuk, hogy a jelenlegi oktatási rendszer megreformálható, és csupán az a gond vele, hogy a kormány hozott egy rossz döntést. És Ti, akik kicsit bátrabbak vagytok, azt is hangsúlyozzátok, hogy mindez azért történik, hogy beteljesüljön Orbán Viktor álma: olyan nemzedéket nevel ki a köznevelési rendszer, amely nem gondolkodik, és Vezére vezényszavára szembeszáll Soros Györggyel, a migránsokkal és még ki tudja kivel. Azt mondjátok, e javaslat nélkül minden rendben az oktatással? Hová tűnt az a 2016-os tűz, amikor egy emberként azt követeltük, hogy alapjaitól kell ezt a rendszert megváltoztatnunk?

Nézzük csak, mi zajlik most: az általános iskolák a minősíthetetlen Nemzeti alaptanterv és a hozzá tartozó kerettantervek nyomása alatt egyre több olyan gyermeket bocsát ki a középiskolák számára, aki nemcsak nem érti a szöveget, a problémamegoldó képessége a béke feneke alatt van, gyakran olvasni, számolni, írni sem tud rendesen. Ha ezt természetesnek fogadjuk el, akkor jogos a középiskolai felvételi. A gimnáziumokban ugyanis ilyen tetemes hátrányt képtelenség ledolgozni és ezzel egy időben a diákot a felsőoktatásra felkészíteni a gimnáziumokat sem kímélő tantervi előírásoknak megfelelően.  A gimnázium is abban lesz érdekelt, hogy a saját maga védelmében szűrje az odaérkező diákokat. Felvételit tartson, ha lehet szóbeliztessen is, hiszen csak úgy lesz életképes, ha eredményeket mutat fel: a legjobb mutató pedig a továbbtanulási statisztika, a hozzáadott érték (azaz, hogy a diák tudásához a képességei, a szociális környezete hatása, az előzmény oktatási környezet mellett/dacára mit tett a középiskola) a legkevésbé sem számít. Sajnos a hátránykompenzáció nem szempont a Balog tiszteletes irányította oktatásban (lásd a Taigetosz-törvényt és az erről írott blogunkat).

A középiskolai továbbtanulási rendszerrel több probléma is akad:

1. A tanulók meglehetősen eltérő színvonalú általános iskolákból érkeznek, így nincs két olyan iskola, ahol ugyanazt jelenti az ötös. A kompetenciafejlesztés eltérően valósul meg mindenhol (többnyire sehogy vagy csak kevésbé, mert ezt lehetetlenné teszi a töméntelen ismerettanítási kényszer).
2. Az írásbeli felvételi egy, a tanév rendjében kijelölt napon van, amikor mindenki ugyanazt a tesztet írja meg. És mi van, ha a gyermek előző nap elcsapta a gyomrát, összeveszett a testvérével, meghalt a nagymamája? Semmi. Ugyanazt a tesztet írja, minta másik, aki mentálisan, fizikálisan erős családi környezetből érkezett, és semmi negatív hatás nem érte. Egy mondatban: egy lapra tesz fel mindenki mindent.
3. A szóbeli felvételi is egy adott nap van. Lehet a diáknak rossz napja. Esetleg több gimnáziumba is jelentkezik, és a felvételik azonos napon vannak.
4. A diák a fentebb leírtak alapján nem több mint egy pontszám. (Nekem ugyanez a bajom az osztályozással is: Józsika, Te hármas vagy, Karcsika négyes, úgyhogy Te kevesebbet érsz, mint Karcsika.)
5. Aki a szakképzésbe megy olyan szakmát tanul, amely 30 év múlva jó eséllyel nem is létezik majd. Mivel a kompetenciáit nem fejlesztették megfelelően az általános iskolában, jó eséllyel nem lesz képes egy esetleges munkahelyváltás esetén könnyedén új szakmát elsajátítani: mehet az összeszerelő üzemekbe.

Ha valaki tehát pl. az ország legerősebb szegregált általános iskolájából érkezik négyes átlaggal, elcsapta a hasát az írásbeli napján, a szülei elváltak, kétszer vizsgázott a szóbeli napján: esélytelen. És ha valaki pl. az ország leggyengébb integrált iskolájából érkezik jeles átlaggal, a szülei munkanélküliek, meghalt a nagymamája a pótírásbeli megírásakor, és nem heverte ki a szóbelire sem: esélytelen.

Kedves Kollégáim, ha azon siránkoztok, hogy az esélyegyenlőség csorbul a kötelező gimnáziumi felvételivel, el kell, hogy keserítselek Benneteket: elvesztetek az erdőben! Ez csak a jéghegy csúcsa!  Tényleg a felvételi a legnagyobb baj? Tényleg azt gondoljátok, hogy a Taigetosz megalkotása apokalipszissel ér fel? Ha mindez eszébe sem jutott volna Bölcs Vezérünknek, akkor sem járnánk előre egy lépéssel sem! Ez csupán annak a megnyilatkozása, hogy nem érdekli őt senki és semmi: a tervét véghez viszi, ezt sem a szakértők, sem a civilek nem tudják megakadályozni: sem tüntetéssel, sem polgári engedetlenséggel, sem Civil Közoktatási Platformmal, sem pedig a Tanítanék Mozgalommal! Mikor veszitek már észre, hogy csak a politika győzheti le az Orbánisztánt? Egy olyan politika, amely a teszetosza, hiteltelen baloldal semmit sem érő marakodásához nem hajlandó asszisztálni, hanem az egyetlen ütőképes alternatívát kínálja: a polgári alternatívát, amellyel képes megakadályozni a Fidesz többségét, és az oktatási rendszer gyökeres átalakításán keresztül egyharmadról kétharmadra növelni a középosztály arányát. Hogyan?

1. Az oktatás legyen hátránykompenzáló: legyen az oktatás valóban teljesen ingyenes attól a pillanattól kezdve, hogy a kisdiák először belép az iskolába: minőségi taneszközöket kapjon, ehető, tápláló és egészséges étkezést, ingyen kiránduljon stb. Így lehet valóban a hozzáadott értékre koncentrálni.
2. Az alapképzés legyen 1+9 éves! A gyermek 6 éves korától járjon iskolaelőkészítőbe, 7 éves krától általános iskolába! A tankötelezettség határa essen egybe a középiskolába kerülés idejével!
3. Az alapképzésben fejlesszük a gyermekeink nyolc kulcskompetenciáját egy olyan iskolarendszerben, ahol nincsenek osztályzatok, ahol a tanóra időtartama megegyezik a munkafolyamat időtartamával, ahová a gyerek szeret járni!
4. Az alapszakasz végére a tanuló kompetenciái legyenek olyan fejlettek, hogy vállalkozó szellemű, kreatív fiatalként kerüljenek a középiskolába, hogy képesek legyenek az egész életen át tartó tanulásra.
5. A szakképzés (3 év) és a gimnáziumi képzés (3 év) legyen oda-vissza átjárható, és mindegyikből legyen reális esély a felsőoktatásba kerülni.
6. Mivel harminc év múlva a robotizáció hatására feltehetően jóval több jól képzett emberre lesz szükség, ne a kvóta, hanem a tudás és a teljesítmény támasztotta társadalmi igény döntse el a gimnáziumi férőhelyek számát!

A Polgári Világ Pártja az egyetlen olyan politikai erő Magyarországon, amely erős és szakmai alternatívát dolgozott ki az oktatás rendbetételére, és ezzel együtt egy erős polgári-középosztály megteremtésére.

Pukli István
alelnök
Polgári Világ Pártja